Korábbi írásainkban már tisztáztunk egyes részkérdéseket. Megnéztük, hogy milyen állatok milyen vadkár fajtákért felelnek. Olvashattad már tőlünk azt is, hogy hogyan zajlik vadkárod megtérítése. Legújabb kétrészes írásunkban most vadkárszakértői fejjel járjuk körbe a témát, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan mérik fel a vadkárokat. Ebben a cikkben az alapokat vesszük át.

A mezőgazdák és a vadgazdálkodással foglalkozók között szinte folyamatos konfliktust okoz a vadak által okozott kár. Ha mezőgazdasági tevékenységbe fogunk, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a termőföldünk egy természetes életközösségből kihasított darab, így bármikor előfordulhat, hogy szabadon élő állatok „törnek be” a területünkre. Ezt természetesen teljesen megakadályozni nem lehet, és nem is várhatjuk el, hogy a vadállatok élettere teljesen beszűküljön a megművelt területek elszeparálása révén. Ugyanakkor teljesen érthető az a törekvés is, hogy a gazdák meg akarják védeni az általuk teremtett értékeket. Az idei évben megrendezett XXI. Pápai Agrárexpon ez a kérdés központi szerephez jutott, már csak azért is, mert a vonatkozó törvények módosultak. A Nemzeti Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs az Expón tartott előadásában elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben a bejelentett vadkárok és az igényelt kártérítések összértéke folyamatosan növekszik, már 2015-ben is meghaladta a 2,3 milliárd forintot.

A vadkár fogalma

Vadkárnak nevezzük a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és mufflon által a mező- és erdőgazdálkodásban, az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőkben, gyümölcsösökben, szántóföldeken, erdőkben, továbbá csemetekertekben okozott kár azon részét, amely a 10%-ot meghaladja.

Nem tekinthető vadkárnak a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték. A vadkár megtérítésére az kötelezhető, aki a kárt okozó vadfajjal az adott területen vadgazdálkodást folytat és annak vadászatára jogosult.

Ha a vadgazdálkodó egy adott évben nem teljesíti az elejtési tervszámokat vaddisznó és gímszarvas tekintetében, a következő évi vadkár teljes egészében őt terheli. A nemrég megváltozott vadkártörvényről egyébként itt írtunk bővebben.

A vadkár megállapítása

A vadkár megtérítése iránti igényt az észleléstől számított 15 napon belül a károkozásért felelőssé tehető személy vagy szervezet felé. Első lépésben a károsult és a kárért felelős megpróbálnak megegyezni, de ha az egyezség öt napon belül nem jön létre, bírósághoz lehet fordulni vagy a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjétől lehet segítséget kérni az egyezség létrejöttének előmozdításához. A jegyző kárszakértőt jelöl ki, aki megfelelő képesítése alapján elvégzi a kárfelmérést.

Hamarosan érkezik írásunk második része. Ha nem akarsz lemaradni róla, iratkozz fel hírlevelünkre az oldal alján és értesítünk.