Borászok figyelem: Küldj nekünk egy palack bort, és 5.000 Ft értékben számítjuk be vásárlásodba Kattints ide a részletekért
Szakértői blog
Blogunkban olvashatod legfrissebb híreinket. Itt írunk saját fejlesztéseinkről, cégünkben bekövetkezett fontos változásokról, illetve itt osztjuk meg veletek minden tudásunkat a vad, madár és rágcsálók által okozott károkról. Külföldi szakirodalmat, szakértői cikkeket, módszereket is fordítunk nektek.
Mi lesz a ragadozókkal a klímaváltozás során?
Az egyértelmű, hogy a klímaváltozás következményeként megváltozik a jellemző növénytakaró, ezzel pedig a területen tartózkodó növényevő állatok is, hiszen ők mennek a táplálékuk után. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy mi lesz ugyanakkor a ragadozókkal, hiszen ők nagymértékben függnek a növényevő állatoktól, mivel ezek jelentik számukra a táplálékot. Vajon mennek a növényevők után?
Vajon a vaddisznók örülnek a klímaváltozásnak?
Könnyen előfordulhat, hogy néhány évtizeden belül bizony észrevesszük, hogy a megszokott környezetünk átalakul, és a növényzet megváltozásával az állatvilág is kicsit más lesz, mint eddig. Hiszen ők követik a táplálékukat, amik a növények, tehát ha azok már nem találhatók meg itt, akkor bizony az állatok is odébb fognak állni. Például a vaddisznó is, ami őshonos és nagyon elterjedt faj Magyarországon.
Hogyan befolyásolja az őzek életét a globális felmelegedés?
Írtunk már korábban arról, hogy a globális felmelegedés hatással van az állatvilágra, és nem feltétlenül csak a sarkvidéken élő fajokra gondolunk, akik esetében magától értetődő, hogy miért olyan hatalmas probléma, hogy egyre melegebb lesz az idő. Nekik fogy az élőhelyük, ugyanakkor változás áll be a délebbre élő állatok esetében is, még nálunk, Európában, a kontinentális éghajlat fajai körében is okozhat gondot a hőmérsékletváltozás.
Hogyan hat a globális felmelegedés az állatokra?
A globális felmelegedés kapcsán, ha az állatokra gondolunk, leginkább a jegesmedve, illetve a sarkvidékeken élő fajok jutnak eszünkbe. Persze ez nem véletlen, hiszen kézenfekvő, hogy a hideg havas-jeges tájakon élő állatok élőhelye fokozottan veszélyeztetett, ha melegszik a hőmérséklet: olvad a jég, olvad a hó, egyre zsugorodik az élőhelyük.
A szarvasbőgés
A szarvasbőgés a szarvasbikák által párzási időszakban kiadott hang, illetve a párzási időszak neve is egyben. A hang a nőstények terelgetését és a hímek közti versengést egyaránt szolgálja. A szarvasbőgés hazánkban nem egységes, augusztustól szeptemberig hallható. Írásunkban utánajártunk a jelenségnek és a legfontosabb tudnivalóknak.
Játssz velünk augusztus 20 alkalmából!
Reméljük jól telt a hosszú hétvégéd, és neked is sikerült egy kicsit kiszakadnod a szürke hétköznapokból. Persze a többségnek augusztus 20 nem feltétlenül az államalapítás ünnepléséről szól, különösen, ha hosszú hétvége jön össze belőle. De mindenesetre érdemes felidézni, hogyan is kezdődött az ország története. Ne ijedj meg, most nem versfelolvasás következik, mint a halál unalmas iskolai és önkormányzati megemlékezéseken. (Tudod, a dögunalom nem a mi műfajunk.)
Már rendelhető a 45 Wattos napelem
Első napelemünket, a 20 Wattos mezőgazdasági napelemet még azért fejlesztettük ki, mert úgy láttuk, senkinek nincs olyan kompakt napelemes megoldása, amihez nem kell töltőelektronikát és egyéb kiegészítőket vásárolni. Márpedig tapasztalatból tudjuk, hogy a gazdáknak nyűg a villanyszerelés. Meg igazából mindenki másnak is, akinek nem ez lenne a feladata.
Napelem rendszerek felépítése
Bár a napelem feltalálása egészen 1839-ig vezethető vissza (egy akkor 19 éves fizikushoz), az emberek még a mai napig sincsenek tisztában egy napelemes rendszer működésével. Pedig a jóval fiatalabb benzinmotor felépítését már jóformán óvodában tudják a gyerekek. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba, és vegyük végig, hogyan épül fel egy napelemes rendszer!
Napelemek és mezőgazdaság – nem csak elférnek egymás mellett, segíthetik is egymást!
Mint azt a legutóbbi cikkünkre érkezett reakciókból láttuk, a mezőgazdasággal foglalkozók egy része komolyan tart attól, hogy a napelemek térhódítása azzal fog járni, hogy egyre nagyobb területeket foglalnak majd el, ahol akár mezőgazdasági tevékenységek is történhetnének. Pedig a napenergiát nem feltétlenül kellene ellenségként kezelni, hiszen a kettő kiválóan megfér egymás mellett, sőt, akár a napenergiával költséghatékonyabbá is tehetjük a mezőgazdasági tevékenységeket.
Tényleg elveszik a napelemek a helyet a növényektől?
A napelemek és a növények is hasonló elven működnek. Mindkettő egy olyan rendszer, mely a napfényt alapítja át energiává. A különbség csak abban rejlik, hogy míg a növények ATP molekulákat és mindenféle földi jót állítanak elő, addig a napelemek elektromos áramot termelnek. Így logikus feltételezésnek tűnhet, hogy úgymond egymás konkurensei. Lássuk, mi is az igazság, tényleg össze fognak veszni a napelem telepítők és a gazdák?
Ahol már Vadalarm termékeket használnak
Partnereink
Ajándék bögre
Rendelj most bruttó 50.000Ft feletti értékben, és megajándékozunk egy szép Vadalarmos bögrével.
