Hivatalosan is belevágtunk a nyárba, abba az évszakba, amiben a vadkárok kb 70%-a történik. Ebben az írásunkban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az egyes növények milyen állatok támadásának vannak leginkább kitéve.

Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal. Attól függően, hogy a növényt mely életszakaszában éri a vadkár, 3 különböző csoportról beszélhetünk: korai, zsenge és érési vadkárról. Korainak a vetéstől a virágzás előttig tartó állapotban bekövetkezett károkat nevezzük. Zsenge vadkárnak a virágzástól a termény beéréséig tartó időszak alatt történt eseményeket hívjuk. Érési vadkárnak azt nevezzük, amikor a szinte már teljesen beérett, betakarításra váró terményben következik be a károkozás. Általában utóbbi esetben történhet teljes vadkár, ami lényegében azt jelenti, hogy a kárt okozó állatok egy egész táblát kiszemelnek, és teljesen elpusztítják a terményt.

Mit rág a mezei nyúl?

Először is vizsgáljuk meg, milyen problémákat okoznak a mezei nyulak. Az év első hónapjaiban még az idősebb fák kérgét rágják, majd, amikor jobbra fordul az idő, még komolyabb veszélyt jelentenek a fiatal telepítésű csemetékre is a rügyek rágásával. A legtöbb problémát mégis nyáron okozzák, amikor is megrágják a répát és a káposztát, illetve a dinnyét is. Károkozásuk előfordul emellet ritkábban napraforgóban és szőlőben is. (Pedig a répa nem is tesz jót a nyulaknak)

Nézzük az üregi étrendet!

Az üregi nyúl kissé otthonosabban és kiszámíthatóbban viselkedik mezei társánál, de ugyanúgy komoly problémákat tud okozni. Alapvetően jellemző rá, hogy ürege környezetében tevékenykedik. Járataival fellazítja a talajt, így növeli a fakidőlés kockázatát. Erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy a gyökereket megrágja, így a fák el is halhatnak. Leginkább az üreg környékén levő növényekkel táplálkozik, gyakorlatilag mindent megkóstol. Kicsit mohó, hisz inkább sok egyedet megrág, mintsem egyet teljesen elfogyasszon. Így ha nem is mennyiségben, inkább értékben érdemes kifejezni az általa okozott kárt, hiszen a megrágott répát már nehéz teljes áron eladni.

A vaddisznó károkozásai

Sokaktól halljuk, hogy a vaddisznók valamiért pont csak az ő vetésüket támadják. Azonban nem valami gonosz szellem fogja pont a te földedre űzni a vaddisznókat, hanem sokkal inkább az élelem szűke. Alapvetően ugyanis félnek az embertől és a nyílt terepre is csak akkor merészkednek, ha muszáj. De akkor szinte mindent letarolnak: nyáron répát, krumplit, kukoricát, és az érésben levő kalászosokat. Ősszel aztán a szőlőbe is betévednek, télen pedig a veremben tárolt burgonyát is megtalálják. Emellett a járulékos károk sem elhanyagolhatók, amit az élelem keresése közben okoznak a taposással.

Lássuk az őzeket!

Az őzek első sorban a gyümölcsösökben, illetve az erdészetekben okoznak problémát, és csak másodsorban a növénytermesztésben. A legtöbb kárt tavasszal, agancsukkal okozzák, amit fák kérgéhez dörgölnek. A rügyek megrágását is gyümölcsösökben és szőlőben figyelhetjük meg. A szántóföldi növények közül a fiatal napraforgót, kukoricát, gabonát fogyasztja előszeretettel az őz, de leginkább csak tavasszal, kis mértékben ősszel.

A muflon, a dámvad és a szarvas mindent eszik, ami zöld

Rügyeket, hajtásokat, gallyakat, kéreget, de még a föld alatti hajtásokat is szeretettel elfogysztják. A nyáron gabonafélék közül elsősorban a búzát és a zabot legelik le a szarvasok. A rozs csak nedves időjárás esetén van kitéve a rágás veszélyének, az árpa pedig kifejezetten böki a szájukat, így inkább kerülik. A fő probléma mégsem azzal van, amit megesznek, hanem azzal, amit közben letaposnak, és amibe belehemperegnek, ugyanis ezzel a betakarítást lehetetlenítik el. A dámvad nagyon hasonló koszton él, mint a szarvas, annyi különbséggel, hogy a répát kevésbé, a burgonyát viszont szívesebben fogyasztja. A muflon velük szemben sokkal visszahúzódóbb és csak nagyon ritkán merészkedik ki az erdőből.

És végül az örök kérdés: mit lehet tenni a vadkár ellen?

Nem fogunk hazudni, a vadkár komoly probléma, annyira, hogy mi sem tudjuk egymagunk megoldani. Ezért nem akarunk rábeszélni arra, hogy gondolkodás nélkül vedd meg a Vadalarm Normal ultrahangos vadriasztót, és akkor minden jó lesz. A probléma megoldása ennél sokkal összetettebb. Felelősségteljes együttműködést kell kialakítania minden gazdának az illetékes vadásztársasággal és kár esetén nem egyből a kártérítést kell követelni, ugyanis most már a törvény szerint is a vadkár megoldása a vadásztársaság és a gazdálkodó közös feladata. Ezért ajánlott mindkét fél számára inkább a megelőzésre koncentrálni.