
Napjaink szakmai sajtójában egyre gyakrabban lángol fel a vita arról, hogy a kiskertekben és gyümölcsösökben a madarak jelenléte káros vagy hasznos. Nehéz ezt eldönteni valóban, hiszen nyilván megszakad az ember szíve, amikor látja, hogy frissen beérő cseresznyefáit egy nap alatt „lepucolják” a rigók. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy bár a madarak kártevőirtási tevékenysége kevésbé látványos és akár vegyszerekkel részben kiváltható, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a madárbarát kert évről-évre eredményesebb.
Hazánkban sok a vegyes táplálkozású madár, amely az általa szeretett gyümölcsöket fogyasztja az érési időszakban, amikor azonban a gyümölcsök nem elérhetőek, különféle rovarokat és bogarakat eszik, akár azok életének különféle szakaszaiban is (lárva, báb, kifejlett állapotban). Nehéz meghatározni azokat a fajokat, amelyek kifejezetten a gyümölcsös vagy a kiskert/nagyüzemi gazdálkodás károkozói, hiszen sok faj szereti a gyümölcsöket, illetve a gyümölcsfák rügyeit, de ezek közül több esetében az egyedszám és az eloszlás teljesen eltérő az ország különböző részein.
Nézzünk a teljesség igénye nélkül néhány olyan madárfajt, amelyek jó eséllyel előfordulhatnak a kertjeinkben és bosszúságot okozhatnak számunkra!

A nyári lúd hazánkban 2012-ig védett állat volt, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az egyedszáma finoman fogalmazva is kedvezően alakul. Nagy csapatokban jár és igen szereti a csírázó magvakat, valamint a friss hajtásokat. Több hektáros területet percek alatt képes tönkretenni egy nyárilúd-csapat: lecsipkedi a gabona főhajtását, tövestül kihúzza a palántákat, kicsipkedi a föld alatti, csírázásnak indult magvakat.

A vetési varjú a nevét is onnan kapta, hogy a tavaszi és őszi vetéskor előszeretettel csipkedi ki a frissen elszórt magokat a földből. Nyári időszakban szívesen kóstolgatja a gyümölcsösöket is, sőt szereti a kukoricát is. Kártétele másodlagos is lehet, hiszen a vetési varjú fészekrabló, így ha számunkra hasznos vagy éppen védett madárral teszi ezt, akkor az emberi értelmezés szerint kárt okoz. Bonyolítja a helyzetünket, hogy a vetési varjú is védett állat.
A házi veréb számlájára írható a gyümölcsfák
rügyeinek és virágbimbóinak lecsipkedése. Gyümölcsérés idején is szívesen
falatozik a fákon, megcsípi és felhasítja a szemeket. Károkozása nem
korlátozódik a fákra, előszeretettel „ügyködik” a kiskertben is, hiszen
összetépkedi és letöri a leveles zöldségeket, palántákat. A gabonaföldeken
csapatostul megjelenve nem csak a szemfogyasztással okoz kárt, hanem a növények
letörésével is. A házi veréb a mezei verébbel együtt védett Magyarországon.
A fenti madarak közös vonása, hogy mindegyikük növényevő. Ebből kifolyólag a madarak táplálékláncának viszonylag az alján vannak. Ennek következménye, hogy félnek a náluk feljebb helyet foglaló madarak (sas, sólyom, bagoly) hangjától. A Vadalarm Madárriasztó erre a természeti törvényre építve riasztja el a növényevő madarakat a ragadozó madarak hangjával.