Vadriasztás
Madárriasztás
Rágcsálóriasztás
Villanypásztor
Napelem
Szakértői blog
Rólunk
Szállítás
Visszaküldési politika
Fiókod

Minden, amit az aktuális sertéspestis helyzetről tudnod kell

Az elmúlt időszakban úgy tűnt, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését sikerül kordában tartani, ám a múlt héten aggasztó hírek érkeztek. Írásunkban felelevenítjük a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat és áttekintjük az aktuális helyzetet.

Az ASP története

Azt hinnénk, hogy az ASP egy új betegség, de ez közel sincs így. Már 110 évvel ezelőtt felbukkant Kenyában. A megjelenését követő évtizedekben jutottak arra az álláspontra, hogy a házisertések akár 100%-os elhullását is eredményező betegség akkor alakul ki, ha a vadon élő rokonaikkal, leginkább varacskos disznókkal találkoznak a háziállatok. Ezért az elsődleges védekezés ennek a megakadályozása lett. 1933 körül lehetett, amikor először terjedt a betegség házisertések között is közvetlenül. felismerve a veszélyt, 1950-ben a tudósok neki is láttak egy vakcina kifejlesztésének.

Afrikán kívül először 1957-ben jelent meg a betegség Portugáliában. Ugyan ekkor még sikerült felszámolni, ám 3 évvel később már nem volt ilyen szerencsénk, a betegség befészkelte megát az Ibériai félszigetre. Ekkor sikerült azt is tisztázni, hogy kullancsokhoz és atkákhoz hasonló óvantagfajok fertőző szerepét is. Az 1960-as, ’70-es és ’80-as években a vírus végig járta Franciaországot, Olaszországot, Máltát, Belgiumot és Hollandiát. De eközben eljutott Kubába, Dominikába és még Brazíliába is. Az 1990-es években dinamikus fejlődésnek induló sertéságazat állatszállításaival visszahurcolták a betegséget Afrikába is.

A napjainkban is zajló vírusterjedést azonban feltehetőleg egy 2007-es grúziai fertőzés indította be. Innen terjedt aztán Örményországba, Azerbajdzsánba, Csecsenföldre, Iránba, Fehéroroszországba és Ukrajnába. Ezt követte a betegség lengyelországi megjelenése 2014-ben.

Így terjed az ASP

A betegség rendkívül sokféle módon terjedhet. Képes vaddisznóról házisertésre, vagy házisertések között cseppfertőzés útján is terjedni. De emellett akár egy nem megfelelően fertőtlenített gumicsizmán is hetekig elél a vírus. Sőt, még a takarmánnyal és állati hulladékkal, vagy akár állatokból készült élelmiszerekkel is terjedhet. A vírus 90-95%-os elhullási aránnyal rendelkezik, a túlélő egyedek pedig további 6 hónapig képesek még fertőzést okozni. A betegség lappangási ideje akár 15 nap is lehet.

Ornithodoros moubata - Az egyik terjesztőOrnithodoros moubata - Az egyik terjesztő

A NÉBIH oldalán olvasható egy nagyon részletes tájékoztató, amely minden sertéstenyésztőnek, állatorvosnak és vadásznak kötelező anyag.

ASP Magyarországon

A mostani események még két évvel ezelőtt kezdődtek, amikor is a vaddisznóállomány évente természetes 20-50 km-es mozgása hatására a betegség Ukrajna és Románia felől elérte hazánk északkeleti és keleti határait. Eddig itthon 1900 esetet regisztráltak. Jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az M3-as autópályától délre fekvő, valamint további Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási területek szigorúan korlátozott területek.

Legutóbb Budakeszin történt megbetegedés a Pilisi Parkerdő Zrt területén. Szakértők szerint nagy valószínűséggel itt emberi gondatlanság okozta a megbetegedést, mivel ez a terület annyira távol esik a jelenleg ismert fertőzött zónáktól, hogy vaddisznó a saját lábán nagyon kicsi eséllyel hozhatta be ide a betegséget. Az országos főállatorvos ennek hatására elrendelte a terület teljes vaddisznópopulációjának leölését.

Az alábbi térképeken láthatod, hogyan terjedt a vírus keletrő nyugatra hazánkban az elmúl másfél évben.

2018 július

2018 Július

2019 augusztus

2019 Augusztus

2019 október

2019 Október

Mi lehet a megoldás?

A sertések immunrendszerének szokásos módon (legyengített vírusokkal) történő „tanítása” nem hozott eredményt, legalábbis nem kimutatható mértékben. Jelenleg is folynak kutatások, melyek a génszerkesztés módszerét vetik be, ám ez a fejlesztés szakértői becslések szerint még legalább két évet igénybe fog venni. Így egyenlőre nem marad más módszer a járvány terjedésének megakadályozásán munkálkodók kezében, mint a drasztikus állományritkítás. Korábban írtunk róla, hogy Lengyelországban 185.000 vaddisznó leölését irányozták elő, Szlovákiában pedig tűzparancs van érvényben a vaddisznókra.

Hazánkban a sertéságazat szereplői sürgetik a populáció komoly ritkítását. „Azonnali és drasztikus vaddisznóállomány-ritkítást kell végrehajtani” - mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A sertéstenyésztők nagyon félnek, hogy a betegség további terjedése drasztikus hatással lesz az ágazat jövőjére. Nem is alaptalanul teszik ezt, hisz a NÉBIH elismerte, hogy ugyan csak megelőzésből, de volt olyan telep, ahol a teljes populációt fel kellett számolni.

Közben az Agrártárca már kidolgozott egy tervet akár a teljes hazai házisertés populáció felszámolására is, ám a várhatóan komoly tiltakozást kiváltó lépést az önkormányzati választások előtt haboztak végrehajtani. A kérdés, hogy ez a választást követő héten valóban életbe lép-e, vagy csak egy vészforgatókönyvként tekintenek rá.

A NÉBIH álláspontja ezzel kapcsolatban azon az állásponton van, hogy „A fertőzött területeken a háztáji sertéstartás felszámolása az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megelőzési megoldás lehet az ASP terjedésének megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takar.”

Mit tehetsz te magad is a betegség terjedése ellen?

A legfontosabb, amit minden sertésekkel kapcsolatba kerülő személynek tennie kell, hogy elkülöníti ruházatát. Olyan ruhában, cipőben vagy gumicsizmában, amivel a természetben jártál, még véletlenül se menj háziállatok közé. Mivel az ASP vírusa csak nagyon nehezen pusztítható el, ezért egy sima tisztítás nem segít.

Amennyiben elhullott vaddisznóval találkozol a természetben, azt azonnal jelentsd. Ha házisertéseid étvágytalanok, bágyadtak, egyből hívj állatorvost. Ne vásárolj bizonytalan forrásból, vagy fertőzött helyről származó takarmányt.

Ezek elsőre akár apróságoknak is tűnhetnek, és egy olyan vírust, amire 110 év alatt nem sikerült vakcinát kifejleszteni, valószínűleg nem is fognak megállítani, ám mindent el kell követnünk a betegség terjedésének lassítása érdekében, hogy minimalizáljuk a károkat.

Ezt olvastad már?

Megvan a Vadalarm új szlogenje

Korábban voltak próbálkozásaink különböző szlogenekre, ám egyiket sem éreztük eléggé átütőnek. Most azonban, hogy már 6 fős csapatunk van, úgy éreztük, valakinek biztosan lesz egy jó ötlete. Sőt, még egy rekesz sört is kitűztünk nyereménynek, hogy mindenkinek legyen legalább egy jó szlogenjavaslata. Ezek közül aztán szavazást írtunk ki ügyfeleink körében, és íme, megszületett a Vadalarm szlogenje.

Ajánlott ingyenes e-könyv


Ajánlott termék

Vadalarm Tripla vadriasztó

Vadalarm Tripla vadriasztó

Akár 7 hektáros védelem egyetlen eszközzel!

Tudj meg többet

Ahol már Vadalarm termékeket használnak

Akik már minket választottak, és akiknek mi segítettünk

Weboldalunk teljesértékű használatához elengedhetetlen, hogy engedélyezd a sütiket. Erről szóló tájékoztatónkat itt éred el.