Az év, amikor százmilliárdok tűntek el a földekről
Az nem újdonság, hogy 2026-ban aszály volt. De arról már kevesebbet hallani, hogy ezzel mekkora érték égett el a Nap alatt.
A HVG által ismertetett becslés szerint a júniusi és szeptemberi gabonatermés-prognózisok között 3,1 millió tonnával romlott Magyarország várható gabonatermése. Ennek becsült értéke 723 millió euró, vagyis nagyjából 280 milliárd forint.
Ez ráadásul csak a gabona. A teljes mezőgazdasági veszteség ennél jóval nagyobb lehet.
Magyarország Európa egyik legnagyobb vesztese lett
Az Energy and Climate Intelligence Unit a COCERAL júniusi és szeptemberi előrejelzéseit hasonlította össze. Az európai gabonatermés várható mennyisége összesen 16,7 millió tonnával romlott, körülbelül 3,2 milliárd euró értékben. A Mezőhír összefoglalója szerint a legnagyobb visszaesést Franciaországban becsülték, Magyarország pedig 3,1 millió tonnával a második helyre került.
Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a francia és német mezőgazdaság jóval nagyobb a magyarnál. A hazai veszteség tehát európai összevetésben is kiugró volt.
Nyár közepétől őszig újabb 120 milliárd forintnyi termés tűnt el
A károk súlyosbodását jól mutatja, hogyan változott a becslés néhány hónap alatt. Az Agrárágazat júliusi összesítése még 2,4 millió tonnás magyar terméskieséssel számolt, körülbelül 160 milliárd forint értékben.
Őszre ez 3,1 millió tonnára és mintegy 280 milliárd forintra nőtt. Vagyis a nyár második felében további nagyjából 120 milliárd forintnyi várható termésérték veszett el.
Ez mutatja, miért félrevezető túl korán lezárni egy aszály mérlegét. A növény sokáig állhat még a táblán, miközben a szemkitelítődés, a termékenyülés vagy a vízhiány miatt a végleges termés már jelentősen csökkent.
A teljes veszteség 600–800 milliárd forint körül is lehet
A 280 milliárd forintos szám egy viszonylag szűk mutató. A Telex a MOSZ becslésére hivatkozva azt írta, hogy csak a mezőgazdasági társas vállalkozások vesztesége 500–600 milliárd forint lehet. Ebben az őstermelők és az egyéni vállalkozók sincsenek benne.
A Világgazdaság által idézett ágazati becslések már 600–800 milliárd forintos növénytermesztési veszteségről szólnak, miközben szeptember végéig több mint 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt Magyarországon.
A végleges országos kárösszeg még nincs lezárva, ezért ezt a 600–800 milliárdos értéket becslésként kell kezelni. A nagyságrend azonban így is világos.
Mit jelent ez pénzben?
A százmilliárdos összegek könnyen elvesznek a gazdasági hírek között, ezért érdemes őket valami ismerőshöz mérni.
A 600–800 milliárd forintos veszteség olyan nagyságrend, amely a teljes magyar éves egészségügyi vagy oktatási közkiadások jelentős részével összevethető. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az állam ennyi pénzt közvetlenül elvesztett. A párhuzam csak azt érzékelteti, mekkora érték tűnt el egyetlen mezőgazdasági szezonban.
Ehhez képest a most előkészített válságtámogatási keret 99,6 millió euró, vagyis körülbelül 39 milliárd forint. A támogatás tehát csak töredékét tudja lefedni az ágazati veszteségeknek.
A kukorica különösen rosszul járt
Az idei év egyik legnagyobb vesztese ismét a kukorica. A HVG összesítése szerint az őszi becslések már csak mintegy 1,9 millió tonnás magyar kukoricaterméssel számoltak, miközben 2025-ben még nagyjából 3,8 millió tonna termett.
A vízhiány és a hőség a kukoricát éppen a virágzás, termékenyülés és szemkitelítődés kritikus időszakában érte. A Mezőhír által ismertetett adatok szerint a legsúlyosabban érintett területeken a növény akár három héttel korábban érte el az érettséget. Ez nem jó értelemben vett gyors fejlődés volt, hanem lerövidült szemkitelítődés és idő előtti leszáradás.
2022 után újra nagyon rossz év következett
A 2022-es aszály sokáig történelmi viszonyítási pontnak számított. Akkor a magyar kukoricatermés 57 százalékkal zuhant vissza, és mindössze 2,8 millió tonna termett.
A mostani év azért különösen figyelmeztető, mert alig négy évvel később ismét hasonló léptékű veszteségekről beszélünk. A Telex G7 által idézett MOSZ-adatok szerint Békés és Csongrád-Csanád vármegyében 2023 kivételével hat éve visszatérően súlyos aszályos körülmények között folyik a gazdálkodás.
Ez már sokkal inkább tartós alkalmazkodási kényszer, mint ritka időjárási szélsőség.
Az aszály ősszel sem feltétlenül ér véget
Az aratás után könnyű úgy érezni, hogy a szárazság problémája lezárult. A talaj azonban nem évszakok szerint vezeti a vízmérlegét. Ha a nyári hőség kiszárította a mélyebb rétegeket, néhány őszi zápor ezt nem feltétlenül pótolja. Az őszi búzának és árpának már most víz kell a csírázáshoz, a keléshez és az erős gyökérzet kialakításához. Ha ősszel és télen nem töltődik vissza megfelelően a talaj, a 2027-es növényállomány már eleve vízhiánnyal indulhat.
Ezért az aszályt nem szabad szeptember végével lezárt problémának tekinteni. A következményei átcsúszhatnak a következő gazdasági évre is.
A gazda költségei akkor is megmaradnak, ha a termés eltűnik
A terméskiesés mellett az egyik legnagyobb probléma, hogy a ráfordítások jelentős részét már hónapokkal korábban kifizették. Vetőmag, műtrágya, növényvédelem, üzemanyag, gépköltség, földbérlet és munkabér akkor is terheli a gazdaságot, ha a tábla végül alig terem.
A MOSZ becslése szerint az idei veszteség egyes gazdaságoknál akár három átlagos év nyereségét is elviheti. Ez már közvetlenül érinti a beruházásokat, az öntözés fejlesztését és a következő szezon finanszírozását is.
Aki az aszályt megúszta, annak még ott lehet a vadkár
Egy öntözött vagy jobb vízgazdálkodású tábla 2026-ban különösen értékessé vált. A vadak számára is.
Ha a környező növényzet kiszárad, egy zöld kukoricatábla, napraforgó, szőlő vagy gyümölcsös koncentrált táplálékforrássá válhat. Különösen fájó, amikor a növény túléli a hőhullámokat, majd a betakarítás előtt őz, szarvas, vaddisznó vagy madarak okoznak benne kárt.
A Vadalarm vadriasztó termékcsalád mezőgazdasági területeken akusztikus, egyes típusoknál pedig fényhatással kombinált riasztással segíthet csökkenteni a vadnyomást. A Vadalarm Madárriasztók pedig ott lehetnek hasznosak, ahol seregélyek, varjak vagy más madarak veszélyeztetik a megmaradt termést.
2026-ban különösen nagy értéke van annak, ami végül megtermett.
Gyakori kérdések
Mekkora volt a 2026-os aszálykár Magyarországon?
A gabonatermés nyár folyamán bekövetkezett romlását körülbelül 280 milliárd forintra becsülték. A teljes növénytermesztési veszteségről 600–800 milliárd forintos szakmai becslések is megjelentek.
Hány hektárt érintett az aszály?
Szeptember végéig több mint 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt.
Melyik növény járt különösen rosszul?
A kukorica. Az őszi becslések már csak mintegy 1,9 millió tonnás országos terméssel számoltak.
Rosszabb volt 2026, mint 2022?
Másképp volt súlyos. 2022 történelmi kukoricakiesést hozott, 2026-ban pedig európai összevetésben is kiugróan nagy lett a magyar gabonatermés romlása.
Véget ér az aszály ősszel?
Nem feltétlenül. Ha a talaj mélyebb rétegei nem töltődnek vissza, a vízhiány az őszi vetéseket és a következő évi termést is érintheti.
