A szélerőművek és madarak nem ellenségek

A szélturbinák valóban pusztítanak madarakat. A külföldi összehasonlító kutatásokban azonban rendre az jön ki, hogy az épületütközések több ezerszer nagyobb veszteséget okoztak. Ha meg akarjuk ítélni a szélenergia környezeti hatását, ezeket az arányokat is látnunk kell.

A mérleghez az is hozzátartozik, milyen energiatermelést váltunk ki a szélerőművekkel. A tüzelőanyag-égetés visszaszorítása tisztább levegőt, az erdei fa felhasználásának csökkentése pedig megőrzött élőhelyeket jelent. Nézzük meg, mekkora a madárvédelmi konfliktus, és mit tudunk tenni ellene.

Mennyi madár pusztul el a szélturbinák miatt

Egy 2013-ban megjelent amerikai kutatás évi 140–328 ezer madár pusztulását becsülte az Egyesült Államok összefüggő területén működő, csőtoronyra épített szélturbináknál. A központi becslés 234 ezer madár volt.

Egy nagyobb, 2025-ben közzétett amerikai összesítés 254 szélerőműprojekt 331 vizsgálatát dolgozta fel. A többéves adatokból származó becslések középértéke, vagyis mediánja turbinánként évi 3,9 madár volt. Ebből Magyarországra nem lehet közvetlen következtetést levonni, de a nagyságrendet jól érzékelteti.

Az épületeknél körülbelül 2500-szoros volt a becsült veszteség

Az Egyesült Államokra készült 2014-es épületütközési tanulmány évi 365–988 millió madár pusztulását becsülte, 599 milliós központi értékkel.

A két, 2013–2014-ben megjelent kutatás központi becslését összevetve nagyjából 2500-szor annyi madár pusztult el épületütközésben, mint a vizsgált szélturbinák miatt.

Az épületeknél becsült veszteség közel 44 százaléka alacsony lakóépületeknél jelentkezett. Vagyis a saját házunk ablakai is hozzájárulnak a madárpusztuláshoz. Az átlátszó üveg és a benne tükröződő növényzet a madár számára szabad repülési útvonalnak tűnhet. Az üvegfelületek madárbarát kialakítása ezért közvetlenül csökkenti az ütközésveszélyt.

Vadászat és a hátramaradó ólom

Az amerikai vadászati adatok szerint a 2024/25-ös idényben 14,43 millió récét és 3,48 millió ludat ejtettek el. Ez csak e két madárcsoportból közel 18 millió példány.

Magyarországon a KSH 2025-ös adatsorában 406 008 fácán, 5416 fogoly és 40 119 tenyésztett tőkés réce lelövése szerepel: három kategóriában összesen több mint 450 ezer madár.

A vadászatból származó ólomszennyezés további madárpusztulást okoz. A környezetben maradó sörétszemcséket a vízimadarak lenyelhetik, és ólommérgezést szenvedhetnek. A kilőtt lőszer környezeti hatása így a vadászat befejezése után is fennmarad.

Az Európai Bizottság 2023-ban évi mintegy egymillió madár megmentésével indokolta a vizes élőhelyeken használt ólomsörét korlátozását. Ez az egyetlen szennyező anyag is milliós nagyságrendű veszteséget jelentett az európai madárvilágnak, többet, mint a szélturbinák összesen.

A tisztább levegő a madarakat is védi

A légszennyezés csökkentése a madárállományokra is jelentős hatással van. Egy 2020-as, a PNAS folyóiratban megjelent kutatás becslése szerint az amerikai levegőminőség javulása az előző négy évtizedben mintegy 1,5 milliárd madárnyi további állományveszteséget előzött meg.

A szélenergia működés közben tüzelőanyag-égetés nélkül termel áramot. Amikor szennyező erőművi termelést vált ki, a madarak számára is kedvezőbb környezet kialakításához járul hozzá. Ezt a hasznot is figyelembe kell venni a turbináknál bekövetkező ütközések mellett.

Kevesebb elégetett fa több megőrzött élőhely

A faalapú energiatermelés kiváltása erdővédelmi kérdés is. Az Európai Bizottság kutatóközpontjának erdészeti biomasszáról szóló elemzése bemutatja, hogy az energetikai faigény növelheti az erdők terhelését. Az élő fák és az erdőben maradó holtfa egyaránt fontos szerepet töltenek be az élővilág fenntartásában.

Amikor szélenergiával váltjuk ki az erdei fával működő biomassza-erőművek termelését, csökkentjük a tüzelőfa iránti igényt és az energetikai célú fakitermelési nyomást. Az ilyen erőművek termelésének visszaszorítása, illetve kiváltás utáni leállítása így a madarak élőhelyeit is védi. A megőrzött erdő fészkelőhelyet, táplálékot és búvóhelyet biztosít.

A magyarországi biomassza-használatról készült CEEweb-elemzés szintén a szél- és napenergia bővítését, valamint az energiahatékonyság javítását javasolja az erdei biomasszára támaszkodó energiatermelés helyett. A szélenergia értékelésénél a megőrizhető élőhelyeknek is helyük van a mérlegben.

Magyarországon a helyszínválasztás a legfontosabb

Egy ritka, lassan szaporodó ragadozó madár néhány példányának elvesztése is komoly természetvédelmi kárt jelenthet. Ezért kell a szélerőművek tervezésénél figyelembe venni a madarak költőterületeit és rendszeresen használt útvonalait.

Az MME 2026-ban országos szélerőmű–madár konfliktustérképet készített, amely a biztonságosabb helyszínválasztást segíti. A Mosoni-sík, a Hanság és a Fertő térsége különösen érzékeny; a parlagi sas, a kerecsensólyom és a túzok védelme kiemelt figyelmet igényel.

Az MME támogatja a szélenergia arányának növelését, a természetvédelmi szempontok érvényesítésével együtt. A fejlesztés és a madárvédelem összehangolása tehát konkrét tervezési feladat, de nem lehet kizáró ok.

A veszélyhelyzetben leállított turbinák életeket mentenek

A madárpusztulás csökkentésére működő megoldások is vannak. Egy másik érdekes, 2022-ben megjelent spanyol kutatás húsz szélerőműpark 269 turbinájánál vizsgálta a veszélyhelyzethez igazított leállítás eredményét. A megfigyelők jeleztek, amikor madarak kerültek veszélybe, és az érintett turbinákat ideiglenesen leállították.

A 13 éven át alkalmazott program során a fakókeselyűk ütközéses pusztulása 92,8 százalékkal csökkent, miközben az energiatermelés becsült vesztesége 0,51 százaléknál kisebb volt.

Ez az adott madárfajnál több mint tízszeres javulás, az áramtermelés körülbelül fél százalékának feladásával. A célzott madárvédelem nagy természetvédelmi eredményt hozott, kis termelési veszteség mellett.

Megéri szélerőműveket építeni

Igen: megfelelő helyszínválasztással és célzott madárvédelemmel környezeti szempontból megéri szélerőműveket építeni. Ezt a következtetést a közvetlen veszteségek nagyságrendje, a bizonyított megelőzési lehetőségek és a kiváltható szennyező energiatermelés együttesen támasztják alá.

A madárvédelmi konfliktus valós és helyenként súlyos, de az amerikai összehasonlításban a turbinák áldozatszáma az épületütközések töredéke volt. Közben a szélenergia segít visszaszorítani a tüzelőanyag-égetést, és az erdei fára épülő termelés kiváltásával az élőhelyek megőrzését is szolgálja.

Építsünk szélerőműveket a megfelelő helyekre, és a madárvédelmet tegyük a tervezés és az üzemeltetés kötelező részévé. A kutatások alapján ez megvalósítható, és érdemi természetvédelmi eredményt hoz. Ha pedig nem álságos, mondvacsinált okként használjuk a környezetvédelmet, hanem valóban féltjük a madarakat, akkor érdemes lenne kezdenünk valamit a természetben szanaszét szórt ólomsöréttel is, hiszen nagyságrendileg azonos madárveszteséget okoz, mint a szélerőművi energiatermelés.