A villanypásztorok esetében talán az egyik legkomolyabb kérdést, a felelősség kérdését szeretnénk körül járni. Fontos téma, talán kicsit száraz is, de amennyiben villanypásztor vásárlásán gondolkozol, mindenképpen ajánljuk, hogy olvasd el.

Ha gyors választ keresel a címben feltett kérdésre, akkor itt van: általánosságban elmondható, hogy a felelősség a gyártó és az üzemeltető között oszlik meg. A gyártó felelőssége, hogy a szabványoknak megfelelő terméket készítsen, a felhasználónak pedig a megfelelő kihelyezésről kell gondoskodnia. Ha bármilyen incidens történik egy villanypásztorral kapcsolatban (pl. valakit életveszélyes vagy halálos áramütés ér), meg kell vizsgálni, hogy a gyártó nem készített-e megfelelő terméket vagy a felhasználó használta rosszul azt. Ezért cikkünkben is ketté vesszük a felelősségi köröket.

Elsőként a gyártó felelősségét vizsgáljuk. A gyártókra vonatkozó szabályokat az EN 60335-2-76 (1999) tartalmazza. Ez olyan előírásokat tartalmaz, mint például:

• az impulzusok gyakorisága nem haladhatja meg az 1Hz-et, azaz másodpercenként maximum egy impulzust adhat le a villanypásztor készülék
• a készülék terhelt állapotban már ne haladja meg az 5J-os impulzusenergiát. (Persze üresjárati mérés során még így is lehet 6-8J-os a készülék.)
• az impulzusok ne legyenek 0,1 másodpercnél hosszabbak

Ezen felül a terméknek meg kell felelnie a 2011/65/EU irányelvnek, mely lényegében a CE minősítést jelenti. Amennyiben a gyártó készüléke ezeknek megfelel, az azt jelenti, hogy bármilyen probléma során a felhasználó felelőssége az eset.

Most nézzük meg, milyen előírásoknak kell megfelelnie annak, aki villanypásztort szeretne kihelyezni. Ehhez alapvetően az alábbi kérdéseket kell végig gondolnod:

• kül- vagy belterületre szeretnéd kihelyezni a villanypásztort?
• van-e közút vagy forgalmas turistaút a villanypásztorral védendő terület bármely oldalán?
• járhatnak-e a karámvezeték közelében gyerekek?
• mezőgazdasági célra (állatok, termények védelmére) vagy biztonságtechnikai célra használod-e?
• magad építed-e a villanypásztort vagy vásárolod?

Ha ezekre a kérdésekre már egyértelműen tudsz felelni, akkor nézzük tovább, hogy milyen előírások vonatkoznak rád az adott esetben. Először is a külterület és a belterület közötti különbség, hogy a villanypásztort biztonsági okokból utóbbi esetben mindenképpen úgy ajánlott telepítened, hogy például utcáról ne legyen hozzáférhető. Ezzel tudod ugyanis biztosítani, hogy az, akit egyáltalán megráz az áram, mindenképpen birtokháborítást kelljen, hogy elkövessen, mielőtt bármi is történne. Ettől függetlenül a magyar jog eléggé eltér az amerikai filmekben látott „bejön a kertembe és lelőhetem” gyakorlatától. Ugyanis a jogos védelem birtokháborítás esetében is csak könnyű testi sértést okozó eszközzel viszonozható. Így ha egy tolvaj meghal a villanypásztor vezetéken, az azt kihelyezőnek kell felelnie.

Persze ha külterületen helyezed ki villanypásztorodat, az életveszély felelőssége ugyanúgy megmarad, de értelemszerűen nem kell még egy kerítést építened a karámvezeték köré, elég mindössze jól látható 10x20 centiméteres sárga alapú, veszélyjelző táblákat kihelyezned. A villanypásztorok telepítésének szabályait az MSZ 20860-4:1987 írja le.

Eszerint közúttal párhuzamos oldal mentén ezt 10 méterenként, egyéb oldalakon 50 méterenként kell megtenned. Ezen felül a kapukhoz és a sarkokhoz is kell egy-egy darabot kihelyezni. Ugyanígy érdemes a sűrűbb jelölést alkalmazni a turista útvonalak mellett. Tudod, inkább védekezz így, mint később a bíróságon.

Összefoglalva tehát hangsúlyozzuk, hogy a felelősség a gyártó és a felhasználó között megoszlik. A gyártó kötelessége a működésből eredő problémák megelőzése, a felhasználóé pedig a kihelyezésből eredő problémáké. Ha bármi kérdésed lenne, nyugodtan tedd fel kommentben.