Egész évben kint maradhat a villanypásztor?
Vadászterületen, mezőgazdasági növénykultúra védelmére telepített ideiglenes villanypásztorként nem. A 2026. augusztus 30-tól hatályos szabály szerint ugyanannak a földterületnek egy naptári évben legalább három hónapig bekerítetlennek kell maradnia.
A változás aprónak tűnik, de lezár egy korábbi értelmezési lehetőséget. Már nem lehet arra hivatkozni, hogy ugyanazon a területen előbb az egyik, majd egy másik növénykultúrát védi a villanypásztor, ezért az egész évben fennmaradhat.
Az alábbiak a vadászati jogszabályok szerinti kerítésbesorolásról szólnak. Egy belterületi kertnél, állattartási célú rendszernél vagy más sajátos területen nem feltétlenül ugyanez a szabályozás alkalmazandó.
Mi változott pontosan 2026-ban?
A 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet módosította a vadászati törvény végrehajtási rendeletét. A villanypásztorra vonatkozó jelenlegi szöveg a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 24. §-ában olvasható. A teljes jogszabálycsomagot a 2026-os vadászati szabályokról szóló cikkünkben már bemutattuk; a gazdálkodók számára a villanypásztor pontosítása az egyik legközvetlenebb változás.
| Korábbi szöveg lényege | Hatályos szabály | Gyakorlati következmény |
|---|---|---|
| Az adott növénykultúrának kellett legalább három hónapig bekerítetlennek lennie | Az adott földterületnek kell legalább három hónapig bekerítetlennek lennie | A kultúraváltás nem indít új időszámítást |
| Nem volt ilyen egyértelmű, mit jelent a villanypásztor felszámolása | A drót eltávolítása már felszámolásnak minősül | Az oszlopok a területen maradhatnak |
Fontos, hogy a három hónapot naptári évenként kell vizsgálni. Nem a termesztési ciklus, nem a vadászati év és nem az egyes növénykultúrák vetési–betakarítási időszaka az alap.
Három egyszerű példa
| Helyzet | Ideiglenes villanypásztor maradhat? |
|---|---|
| A drótot minden évben legalább három hónapra eltávolítják ugyanarról a földterületről | Igen, e feltétel teljesül |
| Az egyik növény betakarítása után a következő kultúra miatt a drót egész évben a terület körül marad | Nem, a kultúraváltás nem elég |
| A drótot eltávolítják, de az oszlopokat nem szedik ki | Igen, a rendelet szerint ez felszámolásnak minősül |
A jogszabály nem mondja ki külön, hogy a három hónapnak egybefüggőnek kell-e lennie. A legkönnyebben dokumentálható és legkevésbé vitatható megoldás ezért egy világosan rögzített, összefüggő kerítésmentes időszak. Bizonytalan esetben még a telepítés előtt érdemes írásban megkérdezni az illetékes vadászati hatóságot.
Nem minden villanypásztorra ugyanaz a szabály vonatkozik
A három hónapos előírás kifejezetten a mezőgazdasági növénykultúra védelmére telepített ideiglenes villanypásztort érinti.
| Felhasználás | Mit mond a végrehajtási rendelet? |
|---|---|
| Mezőgazdasági növény védelme | Akkor nem tartós kerítés, ha az adott földterület évente legalább három hónapig nincs bekerítve |
| Állattenyésztési célú villanypásztor | Külön kivételként nem minősül tartós telepítésű kerítésnek |
| Vadgazdálkodási célú villanypásztor | Szintén külön kivétel a tartós kerítés fogalma alól |
| Valóban tartós, a vad mozgását befolyásoló kerítés | Főszabály szerint vadászati hatósági engedély szükséges |
Ezért nem helyes minden villanypásztorra általánosan azt mondani, hogy évente három hónapra le kell bontani. Előbb azt kell tisztázni, milyen célból és milyen területen használják.
Mi történik, ha egész évben fennmarad?
Ha a növényvédelmi villanypásztor nem teljesíti az ideiglenes rendszer feltételeit, és a vad mozgását tartósan befolyásolja, tartós telepítésű kerítésnek minősülhet. Ilyen kerítés vadászterületen főszabály szerint csak a vadászati hatóság engedélyével létesíthető, és általában a vadászatra jogosult hozzájárulása is kell hozzá.
Az engedélykérelemhez műszaki leírást és a tervezett nyomvonalat ábrázoló, helyrajzi számokat is feltüntető térképet kell csatolni. Az engedély nélkül fenntartott tartós kerítésnél a hatóság felszólíthat az engedélyezésre, végső esetben pedig a kerítés felszámolásáról is intézkedhet.
Külön eset az állattartó telephez tartozó, legelő művelési ágú ingatlan tartós bekerítése. Ehhez nem kell a vadászatra jogosult hozzájárulása, de ez nem jelent teljes engedélymentességet: a tartós kerítésről továbbra is a vadászati hatóság dönt.
Kinek kell telepítenie és üzemeltetnie a vadkár elleni villanypásztort?
A vadászati törvény 78. §-a szerint, ha a vadkár másként nem előzhető meg hatékonyan, a vadászatra jogosult köteles a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni. Az üzemeltetésről a két félnek közösen kell gondoskodnia.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden költséget fele-fele arányban kell viselni. A beszerzést, a telepítést, az áramellátást, az ellenőrzést és a karbantartást célszerű előre, írásban felosztani. A felelősségi és vadkártérítési háttérről az erdei vadkárról szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Mit érdemes most tenni?
-
Területenként, ne növénykultúránként vezess nyilvántartást a bekerített időszakról.
-
Fényképpel és dátummal dokumentáld a drót felszerelését és eltávolítását.
-
Egyeztess írásban a vadászatra jogosulttal a telepítésről és az üzemeltetésről.
-
Ha a rendszer egész évben szükséges, még előre tisztázd, tartós kerítésnek minősül-e és kell-e engedély.
-
Ne feledd: attól, hogy az oszlopok maradhatnak, a drótot ténylegesen el kell távolítani a kerítésmentes időszakra.
Ha vadkár ellen építenél megbízható rendszert, előbb tervezd meg a nyomvonalat, az energiaellátást és az éves kerítésmentes időszakot is. Kattints ide, és nézd meg a Vadalarm villanypásztor-rendszereit.
Gyakori kérdések a villanypásztor új szabályáról
Egész évben kint maradhat a növényvédelmi villanypásztor?
Ideiglenes villanypásztorként nem. Ugyanannak a földterületnek naptári évenként legalább három hónapig bekerítetlennek kell lennie.
A három hónap minden új növénykultúránál újraindul?
Nem. 2026. augusztus 30-tól a szabály a földterülethez, nem az egymást követő növénykultúrákhoz kötődik.
Az oszlopokat is el kell távolítani?
Nem. A végrehajtási rendelet szerint a villanypásztor felszámolásának minősül, ha a drótot eltávolították.
Állatok legeltetésénél is kötelező a három hónapos szünet?
Nem ugyanez a szabály alkalmazandó. Az állattenyésztési célból telepített villanypásztort a rendelet külön is kiveszi a tartós telepítésű kerítés fogalma alól.
Kell engedély az ideiglenes villanypásztorhoz?
Az itt ismertetett vadászati szabály szerint a feltételeknek megfelelő ideiglenes villanypásztor nem tartós telepítésű kerítés, ezért a tartós kerítésekre előírt vadászati hatósági engedély nem vonatkozik rá. Más területi, természetvédelmi, erdészeti, tulajdonosi vagy műszaki előírás ettől még alkalmazandó lehet.
