Mi változott a vadászati szabályokban 2026-ban?
2026. augusztus 30-tól több ponton megváltoztak a magyar vadgazdálkodás és vadászat részletszabályai. Bővült a szelektív vadbefogó hálóval befogható fajok köre, a pézsmapocok bekerült az éjszaka vadászható fajok közé, és több állat vadászatához használható elektronikus akusztikai eszköz. Szigorú biztonsági feltételekkel már legfeljebb negyven vadász részvételével is tartható nagyvad-társasvadászat.
A változások a földhasználókat is érintik. Az ideiglenes villanypásztor három hónapos szabályát ezentúl nem növénykultúránként, hanem ugyanazon földterületre nézve kell teljesíteni. A vadaskertek felszámolására pedig az eddigi egy év helyett – az állomány nagyságától függően – akár hat év is adható.
A rendelkezéseket a 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet vezette át a vadászati törvény végrehajtási rendeletébe és az öt vadgazdálkodási táj tervrendeleteibe. Vagyis köznyelvi értelemben beszélhetünk a „vadászati szabályok” változásáról, de nem magát a vadászati törvényt írták át, hanem elsősorban annak végrehajtási és tervezési részletszabályait.
Röviden: ezek a legfontosabb változások
| Terület | Korábbi szabály | Új szabály 2026. augusztus 30-tól | Gyakorlati jelentőség |
|---|---|---|---|
| Élővad-befogás | A rendelet név szerint felsorolt néhány befogható nagyvadfajt | Szelektív vadbefogó hálóval már bármely nagyvadfaj befogható | A szabály már a vaddisznóra és a szikaszarvasra is egyértelműen kiterjed |
| Éjszakai vadászat | Hat faj szerepelt a felsorolásban | A listára felkerült a pézsmapocok is | Bővült az éjszakai állományszabályozás lehetősége |
| Elektronikus akusztikai eszköz | Lényegében a róka és engedéllyel az aranysakál vadászatánál jelent meg | A házi görény kivételével minden „egyéb apróvadfajnál” használható; öt fajnál külön engedély kell | Több ragadozó, inváziós és kártevő faj szabályozását segítheti |
| Nagyvad-társasvadászat | Főszabály szerint legfeljebb 25 vadász | Öt szigorú feltétellel legfeljebb 40 vadász is részt vehet | Nagy, erdős vadászterületeken növelheti egy-egy vadászat kapacitását |
| Vadaskert felszámolása | Legfeljebb 1 év | Az állomány nagyságától függően legfeljebb 6 év | Több idő jut a zárt állomány biztonságos és kíméletes felszámolására |
| Ideiglenes villanypásztor | A három hónapos nyitva tartást az „adott növénykultúrához” kötötte a szöveg | Ugyanannak a földterületnek kell évente legalább három hónapig bekerítetlennek lennie | Egymást követő kultúrákkal sem tartható folyamatosan körbezárva ugyanaz a terület |
| Dámbika minősítése | Az érettségi kategóriához kapcsolódó trófeatömeg-határ 3 kg volt | A határ 3,5 kg-ra nőtt | Egységesen módosult mind az öt vadgazdálkodási tájban |
| Tiszántúli őzkeretek | Három tájegység korábbi felső állományszámai | Egyik területen csökkent, kettőn nőtt a keret | A három terület összege nem változott, csak az elosztás |
Fontos: ezek a szabályok még nem alakították a 2025/26-os OVA-adatokat
A 2025/26-os vadászidény számait bemutató összefoglalónk a 2025. március 1. és 2026. február 28. közötti időszakról szól. Az új szabályok viszont csak 2026. augusztus 30-án léptek hatályba, ezért azokat nem lehet a már lezárt idény számainak magyarázataként használni.
| Időpont | Mi történt? | Mit jelent az adatok szempontjából? |
|---|---|---|
| 2026. február 28. | Lezárult a 2025/26-os vadászati év | A már közzétett éves statisztikára az új szabályok nem hatottak |
| 2026. március 1. | Elkezdődött a 2026/27-es vadászati év | Ennek első közel hat hónapjában még a korábbi részletszabályok éltek |
| 2026. augusztus 30. | Hatályba lépett a módosítás | A 2026/27-es jelentés már tartalmazhat a változás után keletkezett adatokat, de csak részévre |
| 2027. március 1. | Elkezdődik a 2027/28-as vadászati év | Ez lesz az első teljes vadászati év, amely végig az új szabályok szerint telik |
Ez az időbeli különbség azért lényeges, mert a szabályváltozások későbbi hatását sem lesz érdemes egyetlen éves számból megítélni. A 2026/27-es statisztika két eltérő szabályozási időszakot fog össze, a tisztább összevetéshez pedig legalább a 2027/28-as teljes vadászati év adataira is szükség lesz.
Minden nagyvadfaj befogható szelektív hálóval
A végrehajtási rendelet korábban név szerint sorolta fel a szelektív vadbefogó hálóval befogható fajokat. A módosítás ezt egyszerűsítette: a mezei nyúl, az üregi nyúl, a róka és a zárttéri tenyésztésből kibocsátott fácán mellett immár valamennyi nagyvadfaj befogható ilyen eszközzel.
A hatályos felsorolás alapján a nagyvadfajok:
-
gímszarvas;
-
dámszarvas;
-
őz;
-
muflon;
-
vaddisznó;
-
japán szika és Dybowski-szika.
A változás tehát különösen a vaddisznó és a két szikaszarvas-alfaj szempontjából jelent új, egyértelmű jogszabályi nevesítést. A NAK összefoglalója szerint a lehetőség a vaddisznóállomány gyorsabb csökkentését is segítheti, ami az afrikai sertéspestis, vagyis az ASP elleni védekezésben lehet fontos.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vad mostantól korlátozás nélkül befogható. Az élő vad befogásának általános állatvédelmi és vadászati előírásai továbbra is érvényesek: kíméletes, a vad egészségét nem veszélyeztető eszközt kell használni, a befogót legalább huszonnégy óránként ellenőrizni kell, és a befogott állatról mielőbb gondoskodni kell.
Bővült az éjszaka vadászható fajok köre
Éjszaka továbbra sem lehet bármely vadfajra vadászni. A rendelet zárt felsorolást ad, amelyben 2026-tól a következő fajok szerepelnek:
-
vaddisznó;
-
borz;
-
róka;
-
aranysakál;
-
pézsmapocok;
-
nyestkutya;
-
mosómedve.
Az új elem a pézsmapocok. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert idegenhonos, uniós szinten is inváziósnak minősített faj – ezt az Európai Bizottság idegenhonos fajokat nyilvántartó adatbázisa is jelzi –, amely vízparti járataival töltéseket és partfalakat is károsíthat. A változtatás így nem csupán vadászati technikai részlet, hanem természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is értelmezhető.
Az éjszakai vadászaton keresőtávcső, céltávcső és lámpa használata kötelező. Célzást segítő mesterséges fényforrás a vaddisznó, a róka, a nyestkutya, a mosómedve és a pézsmapocok vadászatához használható; borznál és aranysakálnál ehhez továbbra is külön vadászati hatósági engedély szükséges.
Több fajhoz használható elektronikus akusztikai eszköz
Az elektronikus akusztikai eszköz használata is szélesebb körben vált lehetővé. A házi görény kivételével már az összes, jogszabályban „egyéb apróvadfajként” felsorolt állat vadászatánál alkalmazható. Ezek a nyest, a borz, a róka, az aranysakál, a pézsmapocok, a nyestkutya, a mosómedve, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó.
Az eszközhöz külön vadászati hatósági engedély kell:
-
borznál;
-
aranysakálnál;
-
dolmányos varjúnál;
-
szarkánál;
-
szajkónál.
A felsorolás többi fajánál ez a bekezdés nem ír elő külön engedélyt, de a vadászati idényre, a területre, a vadászat módjára és más engedélyekre vonatkozó szabályok természetesen továbbra is alkalmazandók.
Fontos fogalmi különbség, hogy az itt említett elektronikus akusztikai eszköz a vadászathoz használt, az állat hanggal történő hívását vagy odacsalását szolgáló berendezés. Ez a szabály nem a termény védelmére szolgáló ultrahangos vagy akusztikus vadriasztók használatát rendezi.
Negyvenfős nagyvad-társasvadászat csak öt feltétellel tartható
A főszabály nem változott: nagyvad társasvadászatán legfeljebb 25 vadász vehet részt. Ebbe a létszámba a hivatásos vadászok és a hajtást irányító vadászok nem számítanak bele.
Az új kivétel alapján a létszám legfeljebb 40 vadászra emelhető, de csak akkor, ha egyszerre mind az öt követelmény teljesül:
-
A vadászok összelövésének lehetőségét kizárták.
-
A vadászat legalább 10 000 hektáros vadászterületen zajlik, amelynek erdősültsége eléri az 50 százalékot.
-
Minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadász jelen van, és közülük legalább egy rendelkezik felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási képzettséggel.
-
Minden résztvevő a környezettől eltérő, feltűnő színű mellényt vagy más felsőruházatot visel.
-
A vadászatra jogosult a bejelentési határidőt betartva kifejezetten jelzi a hatóságnak, hogy 25 főnél nagyobb vadászatot szervez.
Sík terepen, egy vonalban kialakított lőállásoknál, illetve ahol fennáll az összelövés lehetősége, továbbra is kizárólag magasított lőállás használható. A változás tehát nem általános létszámemelés: a negyvenfős lehetőség kifejezetten a nagy, legalább félig erdős területekre és szigorúbb személyi-biztonsági feltételekre épül.
Állományszabályozási szempontból ez növelheti egy-egy nagyvadhajtás kapacitását, de az eredményesség nem pusztán a résztvevők számától függ. A szervezés minősége, a vad mozgása, a terület adottságai, a nőivarú egyedek aránya és a biztonságos lőhelyzetek száma legalább ilyen fontos.
A vadaskert felszámolására akár hat év is adható
Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, felszámolási terv alapján kell megszüntetni az állományt és a létesítményt. Vadaskertnél erre korábban legfeljebb egy év állt rendelkezésre. Az új szabály az állomány nagyságára figyelemmel már legfeljebb hatéves időtartamot enged.
A módosítást a folyamatban lévő vadaskert-felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. A hatóság a már jóváhagyott felszámolási tervet hivatalból felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
Ez nem jelenti azt, hogy minden vadaskert automatikusan hat évet kap. A hat év felső határ, a konkrét időtartamot az állomány mérete alapján állapíthatják meg. A vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep felszámolási határideje továbbra is két hónap.
A hosszabb idő egyszerre szolgálhat állatvédelmi és gyakorlati célt: nagy létszámú zárt állománynál csökkentheti a kapkodó, nehezen végrehajtható felszámolás kockázatát. Másfelől azt is jelenti, hogy a megszüntetés alatt álló vadaskert és kerítése akár több évig fennmaradhat. Az engedélyező hatóság mérlegelésének ezért különösen nagy szerepe lesz.
3 kilogrammról 3,5 kilogrammra nőtt a dámbika határa
Mind az öt vadgazdálkodási táj tervrendeletében 3 kilogrammról 3,5 kilogrammra emelkedett az érett dámbikához kapcsolódó trófeatömeg-határ. A módosítás országosan egységes:
-
Dél-Dunántúl;
-
Duna–Tisza köze;
-
Észak-Dunántúl;
-
Tiszántúl;
-
Északi hegy- és dombvidék.
Ez nem a dámbika vadászati idényének módosítása, és nem is automatikus trófeadíj-emelés. Vadgazdálkodási minősítési küszöbről van szó, amely az elejtési irányelvek és a korszerkezet alakítása szempontjából lehet fontos.
Az őz felső állományszámait átrendezték, az összeg nem változott
A Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj három tájegységében módosult az őz fenntartható állományára megadott felső szám. Az egyik keret tíz százalékkal csökkent, a másik kettő emelkedett.
| Vadgazdálkodási tájegység | Korábbi érték | Új érték | Változás |
|---|---|---|---|
| Hajdúsági Erdőspuszták | 8 000 | 7 200 | −800, azaz −10% |
| Hajdúsági Löszhát–Hortobágy | 6 400 | 6 800 | +400, azaz +6,25% |
| Sárrét–bihari | 7 000 | 7 400 | +400, azaz +5,71% |
| Összesen | 21 400 | 21 400 | nincs változás |
Az összesített szám tehát pontosan ugyanannyi maradt. Nem általános tiszántúli állománynövelés vagy -csökkentés történt, hanem a keret területi újraosztása. Ez jó példa arra, miért félrevezető egyetlen kiemelt részadatból országos vagy akár nagytáji következtetést levonni.
A villanypásztor három hónapos szabálya szigorúbban értelmezhető
A gazdálkodókat valószínűleg ez a néhány szavas módosítás érinti a legközvetlenebbül. A mezőgazdasági növénykultúra védelmére telepített ideiglenes villanypásztor akkor nem minősül tartós telepítésű kerítésnek, ha az adott földterület egy naptári évben legalább három hónapig nincs bekerítve.
Korábban a szabály az „adott növénykultúrához” kötötte ezt a feltételt. Emiatt felmerülhetett olyan értelmezés, hogy ugyanazon a táblán az egyik kultúra után egy másik növény védelmére továbbra is fennmaradhat a villanypásztor. Az új szöveg a földterületet nézi, így a kultúraváltás nem indít új három hónapos időszámítást.
A rendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a villanypásztor felszámolásához a drótot kell eltávolítani; az oszlopok a helyükön maradhatnak. Az állattartó telephez tartozó, legelő művelési ágú ingatlan tartós bekerítésénél pedig nem kell csatolni a vadászatra jogosult hozzájárulását. Ez azonban nem engedélymentesség: a kerítésről továbbra is a vadászati hatóság dönt.
A villanypásztor-változás gyakorlati következményeit – a három hónap számításától az engedélykötelezettségig – a cikksorozat következő önálló jogi útmutatójában részletesen is bemutatjuk.
Kisebbnek látszó, de fontos adminisztratív pontosítások
A rendelet több olyan változást is tartalmaz, amely kevésbé látványos, mégis rendezhet vitás vagy bizonytalan helyzeteket.
Egy vadászterülethez csak egy jogosult jegyezhető be
A vadászati hatóság elutasítja az új nyilvántartásba vételi kérelmet, ha az adott vadászterületre már másik vadászatra jogosult van bejegyezve. A szabály egyértelmű kizáró okot teremt az egymással ütköző nyilvántartási helyzetekre.
A hivatásos vadász lődíját legalább évente ki kell fizetni
A vadászatra jogosultnak a munkaszerződés vagy a beosztási okirat szerint, de naptári évenként legalább egyszer, az előző kifizetés óta eltelt teljes időszakra, egy összegben kell megfizetnie a hivatásos vadászt megillető lődíjat.
Különvált a trófeaérem és az oklevél szabálya
Érem a jogszerűen elejtett, illetve az elhullott vad éremhatárt elérő trófeájához is adható. Oklevél viszont csak elejtés esetén, az elejtő nevére állítható ki. Nem adható oklevél, ha a hatóság az elejtést szakszerűtlennek minősíti, vagy az elejtett nagyvad a terület üzemtervében nemkívánatos fajként szerepel.
Tudományos nevek és jogi kifejezések is javultak
A dámszarvas latin neve a régi Cervus dama helyett a ma elfogadott Dama dama alakra változott, a pézsmapocok tudományos nevében pedig kijavítottak egy elírást. Több helyen egységesítették a trófeás vad megnevezését, illetve a hivatásos vadász „szolgálati lőfegyvere” helyett egyszerűen „lőfegyver” szerepel.
Mi rajzolódik ki a változásokból?
A rendeletből három, egymással összefüggő szabályozási irány olvasható ki.
-
Hatékonyabb állományszabályozás: valamennyi nagyvadfaj hálós befogása, több faj elektronikus hívása és kivételesen nagyobb létszámú társasvadászat vált lehetővé.
-
Biztonsági és állatvédelmi ellensúlyok: a negyvenfős vadászat szigorú területi, személyi és láthatósági feltételekhez kötött, a vadaskert felszámolásánál pedig több idő adható a nagy állomány kíméletes kezelésére.
-
Pontosabb jogalkalmazás: a villanypásztornál a földterület lett a számítás alapja, egy vadászterületre csak egy jogosult jegyezhető be, és több adminisztratív fogalmat egyértelműsítettek.
A csomag tehát nem írja át gyökeresen a magyar vadászat rendszerét, de néhány gyakorlati ponton jelentősen bővíti a beavatkozás lehetőségét. Különösen igaz ez a vaddisznóra és az ASP miatti állománycsökkentésre, valamint az idegenhonos nyestkutya, mosómedve és pézsmapocok kezelésére.
Az új eszközök tényleges hatását azonban csak később lehet megítélni. Ehhez nem elég azt figyelni, hány befogás vagy elejtés történt: szükség lesz az állománybecslések, a teríték, az elhullás, a vadkár és az állategészségügyi adatok együttes vizsgálatára. Ahogy az OVA-adatok megbízhatóságáról szóló elemzésünkben is láttuk, a több elejtés önmagában még nem bizonyítja, hogy a tényleges állomány tartósan csökkent.
Mit tegyen most a gazdálkodó vagy a vadászatra jogosult?
-
A 2026. augusztus 30. után végzett tevékenységnél már a hatályos, egységes szerkezetű végrehajtási rendeletet ellenőrizze, ne csak a módosító jogszabályt.
-
Nagyvad-társasvadászat szervezésekor dokumentálja, hogy a 25 fő feletti létszám valamennyi külön feltételnek megfelel.
-
Elektronikus akusztikai eszköznél fajonként nézze meg, kell-e külön hatósági engedély, és ellenőrizze a vadászati idényt is.
-
Földhasználóként ugyanazon földterület egész éves bekerítési idejét tartsa nyilván, ne csupán az egyes növénykultúrák időszakát.
-
Tartós kerítés vagy bizonytalan besorolás esetén még a telepítés előtt kérjen állásfoglalást az illetékes vadászati hatóságtól.
Ha terményedet ideiglenes villanypásztorral védenéd, előbb tervezd meg úgy a rendszert, hogy a jogszabály szerinti bekerítetlen időszak is tartható legyen. Kattints ide, és nézd meg a Vadalarm villanypásztor-rendszereit, vagy ismerd meg a Vadalarm ultrahangos és akusztikus vadriasztóit.
Gyakori kérdések a 2026-os vadászati szabályokról
Mikor léptek hatályba az új vadászati szabályok?
A 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet rendelkezései 2026. augusztus 30-án léptek hatályba. A 2025/26-os vadászati év már február 28-án lezárult, ezért annak statisztikáit nem befolyásolták.
Megszűnt a 25 fős korlát a nagyvad társasvadászatán?
Nem. A 25 fő maradt a főszabály. Legfeljebb 40 vadász csak legalább 10 000 hektáros, minimum 50 százalékban erdősült területen, a jogszabályban felsorolt valamennyi biztonsági, személyi és bejelentési feltétel teljesítésével vehet részt.
Minden nagyvad befogható élve?
A fajok köre szempontjából a szelektív vadbefogó háló már valamennyi nagyvadfajnál használható. Ettől még be kell tartani az élővad-befogás idejére, módjára, engedélyezésére, ellenőrzésére és állatvédelmére vonatkozó összes további szabályt.
Vadászható éjszaka a pézsmapocok?
Igen. A pézsmapocok 2026. augusztus 30-tól szerepel az éjszaka vadászható fajok felsorolásában, és a vadászatához célzást segítő mesterséges fényforrás is használható az egyéb előírások betartásával.
Kell engedély elektronikus akusztikai eszközhöz?
Fajfüggő. Borz, aranysakál, dolmányos varjú, szarka és szajkó esetében külön vadászati hatósági engedély szükséges. A többi érintett fajnál e rendelkezés nem ír elő külön engedélyt, de minden más vadászati szabályt teljesíteni kell.
Egész évben kint maradhat a mezőgazdasági villanypásztor?
Ha ideiglenes villanypásztorként akarják kezelni, nem: ugyanannak a földterületnek naptári évenként legalább három hónapig bekerítetlennek kell lennie. A felszámoláshoz a drót eltávolítása szükséges; az oszlopok maradhatnak.
Miért mutathatja a Nemzeti Jogszabálytár hatálytalanként a módosító rendeletet?
A módosító rendelet feladata az volt, hogy a változásokat beépítse az alapjogszabályokba. Miután ez megtörtént, maga a módosító rendelkezés technikailag hatályát vesztheti, de a beépített új szabályok ettől még hatályban maradnak. A mindennapi jogalkalmazásnál ezért a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet aktuális, egységes szerkezetű szövegét kell nézni.
Felhasznált források
-
Magyar Közlöny, 2026. évi 119. szám – a 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet hivatalos szövege
-
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet – hatályos, egységes szerkezetű szöveg
-
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
-
NAK: Módosult a vadászati törvény végrehajtási rendelete – amit a gazdálkodóknak érdemes tudni
