A 2025-26-os vadászidény számokban
Rekordközeli vaddisznóteríték, tovább növekvő dámállomány, ismét gyarapodó mezei nyúl és 3,7 milliárd forintos ágazati eredmény: megjelentek a 2025/26-os vadászidény országos adatai. A számok ugyanakkor legalább annyi kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2025/26-os jelentése 1454 vadgazdálkodási egység éves gazdálkodási adatait és 1455 egység 2026-os tavaszi állománybecslését összesíti. Az országos adatbázis tehát teljes körű, de ez nem jelenti azt, hogy minden benne szereplő szám pontos népszámlálási eredmény: az elejtési adatok nyilvántartásokból, az állománynagyságok pedig a vadászatra jogosultak becsléseiből származnak.
A tavalyi összefoglalónkban még a vaddisznóállomány folytatódó visszaeséséről, a gímszarvas jelentett létszámának csökkenéséről és a mezei nyúl látványos erősödéséről írtunk. Az idei adatok alapján a kép több ponton megváltozott.
Mit mutat röviden a 2025/26-os vadászidény?
-
A dámszarvas jelentett állománya nőtt a leggyorsabban: egyetlen év alatt 10,48%-kal.
-
150 615 vaddisznó került terítékre, 27,44%-kal több, mint az előző idényben, miközben a következő tavaszi becslés mégis 3,29%-kal magasabb lett.
-
A gímszarvas terítéke először haladta meg a 90 ezret, de a jelentett állomány szintén növekedett.
-
A mezei nyúl állománya 631 ezer fölé emelkedett, ám a myxomatózis megjelenése komoly kockázatot jelent.
-
A mosómedve és a nyestkutya számai még alacsonyak, de a hosszú távú adatsor mindkét idegenhonos faj terjedését jelzi.
-
A vadgazdálkodás bevétele 44,1 milliárd, kiadása 40,4 milliárd forint volt, így az országos egyenleg 3,72 milliárd forintos többletet mutatott.
A nagyvadállomány legfontosabb számai
Az alábbi táblázatban a 2025 tavaszán jelentett állományt, a két tavaszi becslés közötti vadászati év terítékét, valamint a 2026 tavaszára jelentett új állományt vetettük össze.
| Vadfaj | 2025 tavaszi jelentett állomány | 2025/26-os teríték | Változás a terítékben | 2026 tavaszi jelentett állomány | Éves állományváltozás |
|---|---|---|---|---|---|
| Gímszarvas | 120 024 | 96 390 | +12,94% | 123 580 | +2,96% |
| Dámszarvas | 47 868 | 30 816 | +25,24% | 52 885 | +10,48% |
| Őz | 344 322 | 92 177 | –3,66% | 358 603 | +4,15% |
| Muflon | 11 309 | 4 726 | +18,18% | 11 644 | +2,96% |
| Vaddisznó | 43 193 | 150 615 | +27,44% | 44 614 | +3,29% |
Fontos: a tavaszi állományadat becslés, a teríték pedig az egész vadászati év eredménye. A vaddisznó terítékében a járványügyi célú diagnosztikai kilövések is szerepelnek, ezért a két oszlop nem kezelhető egy egyszerű év eleji és év végi készletkimutatásként.
Gímszarvas: több elejtés után is ismét nőtt a jelentett állomány
A 2024-es 127 712-ről 2025 tavaszára 120 024-re csökkent a gímszarvas jelentett létszáma. A 2025/26-os idényben azonban 96 390 példány került terítékre, ami 12,94%-os emelkedés és több az őz teljes terítékénél is. Ennek ellenére 2026 tavaszára már ismét 123 580 gímszarvast jelentettek.
A teríték így a megelőző tavaszi becslés 80,31%-ának felelt meg. Ez önmagában nem azt jelenti, hogy az adatok matematikailag lehetetlenek: az idény közben szaporulat, elhullás és területek közötti mozgás is történik. A több éve tartósan magas arány azonban komoly bizonytalanságot jelez. Maga az OVA-jelentés veti fel, hogy a tényleges gímszarvasállomány akár 250–300 ezer példány is lehet, vagyis jóval meghaladhatja a bejelentett létszámot.
Dámszarvas: ez az idény leglátványosabb állománynövekedése
A dámszarvas esetében egyszerre nőtt rendkívül gyorsan a teríték és a következő évi becslés. A 30 816 példányos teríték 25,24%-os emelkedés, miközben a 2026 tavaszi jelentett létszám 47 868-ról 52 885-re nőtt.
Ez 10,48%-os éves állománygyarapodás, a vizsgált nagyvadfajok közül messze a legmagasabb. Az adat arra utal, hogy a megnövelt hasznosítás egyelőre nem fordította meg a dámállomány növekedését – vagy a kiinduló állományt becsülték lényegesen kisebbre a valóságosnál.
Őz: részleges visszapattanás, tovább csökkenő teríték
Az őz jelentett állománya 2025 tavaszán 344 322 példányra esett, majd 2026-ra 358 603-ra emelkedett. Ez éves alapon 4,15%-os növekedés, de még mindig valamivel kevesebb a 2024-ben jelentett 363 735 példánynál.
Közben az őzteríték 95 674-ről 92 177 példányra csökkent. Az OVA külön felhívja a figyelmet arra, hogy 2020 óta a jelentett őzlétszám körülbelül 10%-kal, a hasznosítás pedig mintegy 20%-kal mérséklődött. A suták és gidák elejtése jóval nagyobb arányban esett vissza, mint a bakoké, miközben a jelentett szaporulati, elhullási és ivari adatok ezt országosan nem támasztják alá egyértelműen.
Muflon: emelkedő teríték, lényegében stabil állomány
Muflonból 4726 példány került terítékre, 18,18%-kal több, mint egy évvel korábban. A következő tavaszi becslés mégis 11 309-ről 11 644-re emelkedett. A faj országos létszáma a többi nagyvadéhoz képest alacsony, és jelentős része zárt vadaskertekben található: 2025-ben a becsült állomány 28,8%-át tartották ilyen területen.
Vaddisznó: 150 ezer elejtés mellett sem csökkent tovább a becslés
A vaddisznó szolgáltatja az idény legfeltűnőbb számpárját. A 2025 tavaszán jelentett 43 193 példány mellett 150 615 állat került terítékre, majd 2026 tavaszára 44 614 példányos állományt becsültek. Vagyis a teríték 27,44%-kal, a következő becslés pedig 3,29%-kal nőtt.
A teríték a kiinduló becslés közel 349%-a. A vaddisznó gyors szaporodása, mozgása és a diagnosztikai kilövések beszámítása miatt itt eleve magasabb hasznosítási arány lehetséges, mint a szarvasféléknél. Az OVA ugyanakkor maga is óvatosságra int: a több éve 200% feletti országos és egyes területeken tartósan 300% fölötti arányok alapján a helyi állományoknak már el kellett volna tűnniük.
A háttérben továbbra is meghatározó az afrikai sertéspestis, vagyis az ASP. A Nébih vaddisznóállomány-szabályozási akcióterve az állománysűrűség jelentős csökkentését tekinti a járvány elleni védekezés egyik alapfeltételének, és országosan 0,5 vaddisznó/km² irányszám elérését tűzte ki.
Az OVA 1558 elhullott vaddisznót tart nyilván, de ezt nem szabad automatikusan ASP-ben elpusztult állatok számaként értelmezni. Az elhullási adat különböző okokat foglal magába, ezen belül 428 gépjárművel történt ütközéshez kapcsolódott.
Mezei nyúl: tovább tart a látványos növekedés
A mezei nyúl a mostani jelentés egyik egyértelmű nyertese. A jelentett tavaszi létszám 2025-ben 574 605, 2026-ban pedig már 631 335 példány volt, ami 9,87%-os éves emelkedés.
Az idényben 167 199 mezei nyulat lőttek és 30 057-et fogtak be. A kettő együtt 197 256 példányos hasznosítást jelent, 25,29%-kal többet az előző évinél. Az OVA lehetséges magyarázatként említi a ragadozók hatékonyabb szabályozását, a vaddisznóállomány csökkenését, illetve a mezei nyúl alkalmazkodását a megváltozott élőhelyhez.
A kedvező adatok fölött azonban már megjelent egy sötét felhő: 2025 őszén Magyarországon is megjelent és gyorsan terjedni kezdett a myxomatózis. A külföldi tapasztalatok alapján a betegség a mezei nyúl állományának súlyos visszaesését okozhatja. Emiatt a 631 ezres becslés inkább egy veszélybe került növekedési szakasz pillanatképe, mint biztos jövőbeli tendencia.
Fácán és fogoly: az állományadatok mögött ott vannak a kibocsátások
| Faj | 2026 tavaszi jelentett állomány | 2025/26-os teríték | Vadászati célú kibocsátás |
|---|---|---|---|
| Fácán | 593 827 | 406 008 | 430 889 |
| Szürke fogoly | 7 039 | 5 416 | 11 646 |
| Tenyésztett tőkés réce | – | 40 119 | 66 391 |
| Vörös fogoly | – | 11 323 | 20 873 |
A fácán jelentett állománya 4,64%-kal nőtt, terítéke pedig 1%-kal emelkedett. A számokat azonban nem lehet a természetes állomány egyszerű gyarapodásaként olvasni: vadászati célból több fácánt bocsátottak ki, mint amennyi az éves teríték volt.
Ugyanez még látványosabban jelentkezik a szürke fogolynál. Miközben 5416 példány került terítékre, vadászati célból 11 646 egyedet helyeztek ki. A kibocsátott és a természetes állomány keveredése miatt ezek a terítékadatok önmagukban keveset mondanak a vadon élő populáció állapotáról.
Aranysakál: megtört a növekedés, de még korai trendfordulóról beszélni
A 2024/25-ös idényben még 16 240 aranysakál került terítékre, 2025/26-ban viszont 15 584, ami 4,04%-os csökkenés. A jelentett tavaszi állomány szintén mérséklődött: 15 544-ről 14 955 példányra, mintegy 3,8%-kal.
Ez valódi irányváltás lehet az évekig tartó gyors növekedés után, de egyetlen csökkenő év még nem bizonyít tartós trendfordulót. Az aranysakál ráadásul nem sorolható automatikusan az idegenhonos inváziós fajok közé: magyarországi jelenléte visszatelepülési és terjeszkedési folyamat eredménye, ezért külön kell kezelni a mosómedvétől és a nyestkutyától.
Mosómedve és nyestkutya: kevés példány, de növekvő kockázat
A 2025/26-os idényben 47 mosómedvét és 29 nyestkutyát ejtettek el. Ez a mosómedvénél 6,82%-os, a nyestkutyánál 26,09%-os növekedés.
Országos léptékben egyik szám sem magas, ezért egyetlen év változását könnyen elmozdíthatja néhány plusz elejtés. A hosszú idősor azonban mindkét idegenhonos, inváziós faj esetében emelkedést mutat. Az OVA értékelése szerint ez már a tartós megtelepedés és a szétterjedés jelzése lehet.
Érdekesség, hogy az üregi nyúl terítéke is 52,22%-kal, 1918 példányra nőtt. Ez nagy százalékos ugrás, de a hosszabb távon erősen hullámzó és alacsony országos szám miatt ebből sem érdemes még stabil fordulatra következtetni.
Több mint 112 ezer tonna takarmány került a vadgazdálkodásba
A vadgazdálkodók összesen 112 052 tonna takarmány felhasználását jelentették, ezen felül 1110 tonna sót helyeztek ki.
| Takarmánytípus | Felhasznált mennyiség | Éves változás |
|---|---|---|
| Szálas takarmány | 15 742 tonna | +12,85% |
| Szemestakarmány | 55 670 tonna | +6,82% |
| Lédús takarmány | 38 676 tonna | +1,40% |
| Táp | 1 964 tonna | +0,51% |
| Összes takarmány | 112 052 tonna | kb. +5,5% |
A művelt vadföldek területe 19 409 hektárra csökkent, míg a vadlegelőké 31 811 hektárra nőtt. A takarmányozás célja lehet a vad kondíciójának javítása, a vadászati érdek vagy bizonyos területekről történő elvonás is. Ugyanakkor felveti a kérdést, hogy miként egyeztethető össze az állománycsökkentési célokkal az egyre nagyobb takarmánymennyiség. Ezzel egy későbbi cikkünkben külön foglalkozunk.
Mennyi vadkárt fizettek ki, és mennyit termelt az ágazat?
| Pénzügyi adat | 2024/25 | 2025/26 | Változás |
|---|---|---|---|
| Összes bevétel | 40,579 milliárd Ft | 44,104 milliárd Ft | +8,69% |
| Összes kiadás | 37,612 milliárd Ft | 40,382 milliárd Ft | +7,37% |
| Éves egyenleg | 2,967 milliárd Ft | 3,722 milliárd Ft | +25,44% |
| Mezőgazdasági vadkártérítés | 2,627 milliárd Ft | 2,981 milliárd Ft | kb. +13,5% |
| Erdei vadkártérítés | 57,6 millió Ft | 60,7 millió Ft | kb. +5,4% |
A vadgazdálkodási ágazat folyó áron számolt bevétele gyorsabban emelkedett a kiadásainál, így a kimutatott többlet meghaladta a 3,7 milliárd forintot. Ez nominális adat, vagyis az infláció hatását nem szűrték ki belőle.
Mezőgazdasági vadkár címén közel 3 milliárd forintot, erdei vadkárként viszont csak 60,7 millió forintot fizettek ki. A mezőgazdasági összeg így körülbelül 49-szerese az erdeinek. Ez nem azt bizonyítja, hogy az erdőkben ennyivel kisebb kár keletkezik: a statisztika a kifizetett vadkártérítést mutatja, nem az összes bekövetkezett károsodást és nem a megelőzésre fordított költségeket. Ezt az ellentmondást külön cikkben vizsgáljuk majd meg.
Mennyire tekinthetők pontosnak ezek a vadállományadatok?
A terítékadatok általában erősebb támpontot jelentenek, mint a tavaszi állománybecslések. A becslések nem országos, egységes módszerrel végzett állatszámlálás eredményei, hanem a vadászatra jogosultak jelentéseinek összesítései. A 100%-os adatszolgáltatási lefedettség ezért nem azonos a 100%-os mérési pontossággal.
A problémát maga az OVA is nyíltan jelzi a gímszarvasnál, a vaddisznónál és az őznél. A NAK megbízásából készült kritikai elemzés ennél tovább megy: a jelentett állomány, a teríték és a következő évi becslés közötti tartós eltérések miatt az egész becslési és ellenőrzési rendszer felülvizsgálatát sürgeti. Ez azonban érdekképviseleti kritika, ezért megállapításait külön kell választani az OVA által közölt tényadatoktól.
Az idei statisztikákból tehát nem az következik, hogy pontosan 44 614 vaddisznó vagy 123 580 gímszarvas él Magyarországon. A helyes állítás az, hogy a vadgazdálkodók ennyire becsülték és jelentették a 2026 tavaszi állományt.
Mi a 2025/26-os idény legfontosabb tanulsága?
A nagyvadállomány szabályozására egyre több állat elejtésével próbálnak válaszolni, de a jelentett gím-, dám-, muflon- és vaddisznóállomány mégis nőtt. Az őz részben visszakapaszkodott a tavalyi visszaesésből, a mezei nyúl pedig folytatta több éve tartó gyarapodását – igaz, már a myxomatózis fenyegetésében.
A számok alapján a vadgazdálkodási ágazat pénzügyileg eredményesebb lett, miközben a mezőgazdasági vadkártérítés is több mint 13%-kal emelkedett. A mosómedve és a nyestkutya lassú térnyerése pedig azt mutatja, hogy a vadgazdálkodásnak már nemcsak a hagyományos nagyvadfajokkal, hanem új állategészségügyi és ökológiai kockázatokkal is számolnia kell.
Ha saját területeden nem szeretnél a hosszú távú állományszabályozás eredményeire várni, nézd meg a Vadalarm akusztikus és fényes vadriasztóit, illetve a Vadalarm villanypásztor-rendszereit.
Összefoglaló röviden
Hány vaddisznót lőttek ki a 2025/26-os vadászidényben?
Az OVA szerint 150 615 vaddisznó került terítékre, a diagnosztikai kilövésekkel együtt. Ez 27,44%-kal több az előző vadászati év adatánál.
Mennyi Magyarország becsült vaddisznóállománya 2026-ban?
A vadászatra jogosultak 2026 tavaszára 44 614 példányt jelentettek. Ez becslés, nem teljes körű, egyedenkénti számlálás eredménye.
Melyik nagyvadfaj állománya nőtt a leggyorsabban?
A jelentett adatok szerint a dámszarvasé, amely 47 868-ról 52 885 példányra, vagyis 10,48%-kal nőtt egy év alatt.
Hogyan változott a mezei nyúl állománya?
A jelentett mezei nyúl-állomány 9,87%-kal, 631 335 példányra nőtt. A folytatást azonban veszélyeztetheti a 2025 őszén megjelent myxomatózis.
Pontosan megmutatják az OVA-adatok, hány vad él Magyarországon?
Nem. Az elejtési és befogási adatok nyilvántartott eseményeken alapulnak, a tavaszi állományadatok viszont a vadászatra jogosultak becslései. Az OVA ezeket összesíti, ezért a közölt létszámok jelentett becslések, nem országos vadnépszámlálási eredmények.
