Korábban már írtunk a hatályos jogszabályokról és a vadkár megtérítésének menetéről is. Mindegyik cikkünkben kiemeltük, hogy az aktuális jogi előírások szerint a vadászok és termelők közös feladata és felelőssége a vadkár mértékének csökkentése, bekövetkezésének megelőzése. Tapasztalataink azonban ezzel kapcsolatban enyhén szólva is vegyesek. Vannak olyan vadásztársaságok, melyek a vadkár megelőzésére maguk vásárolnak vadriasztókat és villanypásztorokat, melyeket aztán a gazdák földjeire helyeznek, hogy kivegyék részüket a vadkármegelőzésből. Azonban akad olyan gazda is, aki a vadásztársaságokat szidva keresi nálunk a megoldást, és költi rá 100%-ban saját pénzét, hogy megvédje földjeit a vadak pusztításától.

Egy, még tervezés alatt álló miniszteri rendelet most ezt a helyzetet szeretné eltolni abba az irányba, hogy rávegyék a feleket az együttműködésre. Ezt mindkét fél esetében szigorításokkal szeretnék elérni. Az alapfeltételezés az, hogy ha az érintetteket anyagi veszteség fenyegeti, hajlamosabbak a kooperációra. Nézzük meg részletesebben, hogy mi a felek új kötelezettsége. Kezdjük a vadászokkal!

• Kötelesek hivatalos kapcsolattartót kijelölni
• Kötelesek teljesíteni az éves kilövési tervet
• Kötelesek akár csak ideiglenesen is vadriasztó eszközöket, villanypásztorokat telepíteni
• Kötelesek vadkáralapot képezni

És most nézzük a gazdák újdonsült kötelezettségeit:

• Kötelesek közreműködni a károk elhárításában
• Erdő szélétől számított 5 méteren csak alacsony növényeket termeszthetnek
• Kötelesek hozzájárulni a vadásztársaság intézkedéseihez

És hogy miért is írja mindenki, hogy ez egy nagyon szigorú törvény? Mert a büntetések elég kemények, melyeket az elmulasztása maga után von. Az a gazda, aki nem hajlandó együttműködni, az bukja a teljes kártérítést. A vadásztársaság pedig például a vadkáralap képzésének elmulasztása esetén a vadászati jogát is elveszítheti. Az már csak a magánvéleményünk, hogy a törvény folyamatos szigorítása nem feltétlenül oldja meg a problémát. Persze mindenképpen ráhelyezi a nyomást mind a gazdákra, mind a vadásztársaságokra, ám a közös munka előmozdítására nem feltétlenül a bírság a legjobb módszer. Talán egy picit benne is van a társadalmunkban, hogy a hibákat másra kenjünk, de ettől függetlenül mindenkinek be kellene látnia, hogy az együttműködéssel minden esetben csak jól járunk. Szóval nem erőből, hanem ésszel kell csinálni. Na meg Vadalarmmal.

Forrás: agroinform.com