A globális felmelegedés nemcsak távoli országok gondja: hazánkban is fajok tűnnek el csendben. Jelenleg több mint kétezer védett faj él Magyarországon, köztük 782 védett növény, 87 fokozottan védett növényfaj, 1193 állatfaj és 186 fokozottan védett állatfaj. Az IUCN vörös listája szerint hazánkban több ezer fajt fenyeget valamilyen szintű veszély - köztük 39 kritikusan veszélyeztetett. Mivel Magyarország Európa egyik legjobban kutatott régiója, ezért a számok a Napnál is világosabban mutatják: a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében a biológiai sokféleség rohamosan fogy.
Az elmúlt években a csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé vált: gyakoriak a hirtelen, nagy mennyiségű esők, amelyek után hosszú aszályos időszakok következnek. A hőmérséklet tartós emelkedése mellett a szárazság a legnagyobb gond. Magyarországon mostanra nagyjából 19 Balatonnyi víz hiányzik a talajból, ami drámai hatással van a mezőgazdaságra. Az aszály már nem kivétel, hanem minden évben visszatérő valóság, amely megkérdőjelezi a hagyományosan termesztett növények jövőjét.
Írásunkban érintőlegesen megnézzük, mely növényeinkre milyen sors jár, és milyen növényekben rejlik nagyobb potenciál a megváltozott klímának köszönhetően. Mert ugye nem feltétlenül csak veszíthetünk ebben a folyamatban.
A földimogyoró trópusi-szubtrópusi eredetű növény, amely szárazságtűrő, de melegigényes. Magyarországon eddig csak kísérleti jelleggel termesztették, de a hőmérséklet emelkedése miatt egyre inkább reális alternatívává válhat. Bár a fagyérzékenység továbbra is kihívás, a déli országrészekben kisebb területeken már sikeresen bevezették.
Az édesburgonya (batáta) az utóbbi évtizedben valóságos sikertörténet lett hazánkban. A Dél-Alföldön és más napfényes, laza talajú régiókban már több száz hektáron termesztik. Magas piaci értéke és viszonylag jó szárazságtűrése miatt a jövőben az egyik legfontosabb alternatív haszonnövénnyé válhat.
A pisztácia mediterrán és száraz klímát igényel, a magyarországi telek azonban eddig túl hidegnek bizonyultak számára. A klímaváltozás következtében enyhébb telekre lehet számítani, így hosszú távon kísérletek indulhatnak vele. Nagyüzemi termesztése még nem reális, de a Kárpát-medencében a következő évtizedekben akár meg is jelenhet.
Az olajfa eddig leginkább a mediterrán térség növénye volt, de Magyarország déli régióiban már több kertész próbálkozik vele. Bár a fagy továbbra is komoly kockázat, enyhébb telek esetén egyes mikrorégiókban (például Villány környéke) hosszabb távon is életképes lehet.
A citrusok (citrom, narancs, mandarin) szabadföldön ma még nem termeszthetők biztonságosan hazánkban. Üvegházi termesztésük ugyanakkor már régóta megoldott, és a növekvő napfényes órák száma kedvezhet a termesztés energetikai hatékonyságának. A szabadföldi termesztéshez azonban még túl hidegek a telek.
A füge már most is egyre több magyar kertben megél, sőt kisebb ültetvények is létrejöttek. A gránátalma szintén jól viseli a szárazságot, és enyhébb teleken hosszú távon nagyobb jelentőséget kaphat a hazai gyümölcstermesztésben.
A kukorica Magyarország egyik legfontosabb haszonnövénye, amely évtizedeken át a takarmány- és élelmiszeripar alappillére volt. Az aszályos nyarak miatt azonban egyre inkább veszít biztonságából. A növény nagy vízigénye miatt sok térségben a hozamok csökkennek, és a termelők kénytelenek alternatív növények után nézni - ilyen tipikusan a cirok. A cirok az egyik legkomolyabb alternatíva a kukoricával szemben. Sokkal jobban tűri a szárazságot, és a globális felmelegedés hatására világszerte előtérbe kerül. Magyarországon már most is nő a termesztési területe, és várhatóan a jövőben még nagyobb szerepe lesz a takarmány- és ipari növények között.
A búza a magyar mezőgazdaság klasszikus pillére, amelyből a kenyérgabona készül. Bár a búza valamivel jobban viseli a szárazságot, mint a kukorica, a szélsőséges időjárás, a hőhullámok és a váratlan esőzések erősen befolyásolják a minőséget. Egyre több vita van arról, hogy a prémium minőségű kenyérbúza hazai termesztése hosszú távon fenntartható-e, vagy át kell állni más típusokra.
Az árpa az egyik legrugalmasabb gabona, amely szárazabb körülmények között is megterem. A söripar és a takarmányozás szempontjából is fontos. Magyarországon a jövőben valószínűleg felértékelődik a szerepe, hiszen a búzához képest jobban viseli az időjárási szélsőségeket.
A napraforgó az egyik legsikeresebb magyar exportnövény, amely jól alkalmazkodik a változó klímához. Erős gyökérzete miatt szárazságtűrőbb, mint a kukorica, ugyanakkor a forró, aszályos nyarak során itt is csökkenhet a hozam. A napraforgó termesztése azonban valószínűleg továbbra is meghatározó marad, mivel globálisan is keresett növény.
A szőlőtermesztés Magyarország kulturális és gazdasági örökségének része. A felmelegedés és az enyhébb telek kedvezhetnek egyes borvidékeknek, ugyanakkor új kihívásokat is hoznak. A túl meleg nyarak megváltoztathatják a szőlő cukortartalmát és savszerkezetét, ami a borok ízvilágára is hatással lesz. Hosszú távon várható, hogy bizonyos fajták visszaszorulnak, míg délebbről származó szőlőfajták nyerhetnek teret.
Az alma hagyományosan az egyik legfontosabb gyümölcsünk, de az utóbbi években komoly kihívásokkal küzd. A virágzás idején fellépő tavaszi fagyok, majd a nyári aszályok jelentősen csökkenthetik a termést. Egyre több termelő fontolgatja, hogy a kockázatok miatt más gyümölcsökre váltson.
A magyar konyha ikonikus alapanyaga, amely Szeged és Kalocsa környékén évszázadok óta meghatározó. A paprika kifejezetten meleg- és napfénykedvelő növény, ezért a klímaváltozás bizonyos szempontból kedvezhet neki. Ugyanakkor a vízhiány és az extrém hőhullámok itt is problémát okozhatnak, így a termesztés egyre inkább öntözéshez kötődik.
A klímaváltozás alapjaiban formálja át a magyar mezőgazdaságot. Egyes hagyományos növények termesztése veszélybe kerül, míg más, korábban egzotikusnak számító fajok előtt megnyílik az út. Fontos megérteni, hogy a világ már sosem lesz olyan, mint régen. Nincs értelme a „bezzeg a régi szép időkben” sóhajnak, hiszen éppen ezekben az időkben indultak el azok a folyamatok, amelyek mára a klímaváltozásban csúcsosodtak ki. A jövő mezőgazdasága a rugalmasságról, az alkalmazkodásról és az új lehetőségek felismeréséről fog szólni.
A leghatékonyabb módszer vadkár ellen: akár 90%-kal csökkentheti a vad- és madárkárt. Azonnali eredmények, pénz visszafizetési garancia.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
