A farkasok egykor természetes részei voltak a Kárpát-medence élővilágának, ám a 19–20. század fordulójára a módszeres üldözés szinte teljesen eltüntette őket hazánkból. Az 1960-as évektől kezdtek ismét megjelenni, és ma az állomány nagyságát 60–70 egyedre becsülik. Leginkább az Északi-középhegységben fordulnak elő, de ritkán az Alföldön és a Dunántúlon is előkerülnek példányok.
Sokakat foglalkoztat a kérdés: jelenthetnek-e veszélyt a farkasok? A szakértők szerint az egészséges, szabadon élő közép-európai farkasok nem tekinthetők veszélyforrásnak. Magyarországon még nem volt példa arra, hogy farkas emberre támadt volna. Ennek oka, hogy a faj rendkívül óvatos, és érzékszerveinek köszönhetően már messziről elkerüli az embert.
Bár a találkozás esélye csekély, mégis előfordulhat. Ilyenkor a legfontosabb, hogy őrizd meg a nyugalmadat:
lassan hátrálj, kerüld a hirtelen mozdulatokat,
ne próbálj közelebb menni vagy etetni az állatot,
figyeld a farkas mozgását, és hagyd, hogy ő döntse el, merre távozik.
A globális felmelegedés a farkasok életét is befolyásolja. Nyári aszályok idején a kölykök könnyen kiszáradhatnak, mert a meleg időszakban kevés víz áll rendelkezésükre. A tél enyhülése szintén hátrány: a hóborítottság csökkenése miatt a farkasok nehezebben jutnak zsákmányhoz, hiszen a legyengült növényevő állatok ritkábban kerülnek hátrányba. Az éghajlatváltozás tehát közvetve a teljes táplálékláncra hatással van, így a nagyragadozókra is.
A magyarországi farkasok állománya továbbra is sérülékeny, ám jelenlétük a természet sokszínűségének bizonyítéka. Az emberre gyakorlatilag ártalmatlanok, de fontos, hogy tiszteletben tartsuk élőhelyüket és szokásaikat. Ha a jövőben sikerül megőrizni számukra a megfelelő környezetet, a farkas ismét stabilan jelen lehet Magyarország vadonjaiban.
Ha Magyarországon ismét nagyobb számban élnének farkasok, az a teljes ökoszisztéma egészségére pozitív hatással lenne. A farkasok csúcsragadozóként szabályozzák a vadállományt, különösen a szarvasok és vaddisznók létszámát, amelyek túlszaporodva súlyos károkat okozhatnak az erdőkben és mezőgazdasági területeken.
A kiegyensúlyozott ragadozó-zsákmány viszony elősegíti a természetes növényzet megújulását, javítja a biodiverzitást, és hozzájárul az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is. Emellett a farkasok jelenléte közvetve csökkentheti a zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) terjedésének kockázatát, hiszen a legyengült, beteg vadakat előbb ők ejtik el. A nagyobb állomány így nemcsak természetvédelmi érték, hanem ökológiai szolgáltatás is lenne.
A leghatékonyabb módszer vadkár ellen: akár 90%-kal csökkentheti a vad- és madárkárt. Azonnali eredmények, pénz visszafizetési garancia.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
