A magyar vadásztársaságok és az autóvezetők között évek óta feszültséget okoz a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget, ha egy autó elgázol egy vadat. Július elsején új szabályok léptek érvénybe, amelyek a vadgázolások és vadkárok kezelésében is változásokat hoztak. Emellett a vadkár megtérítés és a vadászati lehetőségek szabályai is változtak. Ebben a blogbejegyzésben összegezzük a legfontosabb újdonságokat és azt, hogy a közúti vadkárt érintő fejlemények hogyan érintik mind a vadásztársaságokat, mind az autóvezetőket.
Az új szabályok alapján éjszakai lövésre alkalmas célzóberendezés használható a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi okok miatt, ugyan ehhez kell a vadászati hatóság engedélye. Újdonság a jogszabályban, hogy már kiskorúak is vadászhatnak, de szerencsére csak szigorú feltételek mellett: a vadászatra már 16 éves kortól lehetőség van, de csak egy felnőtt kísérővel, aki legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászfegyver-tartási engedéllyel rendelkezik.
Az új szabályozás rövidíti a vadkár megtérítése iránti igény bejelentési határidejét. Az eddigi 15 nap mostantól csak 5 nap. Ezen kívül, vadkárigényt csak az Agrárminisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatók szerinti eljárásrend alapján lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy sajnálatos módon szűkült a gazdák mozgástere, és még jobban résen kell lenniük, ha szeretnék megtéríttetni kárukat az illetékes vadásztársasággal.
A legnagyobb változás azonban a vadgázolás szabályainak módosítása. Amennyiben egy autóvezető elgázol egy vadat, és nem tudja bizonyítani, hogy a vadat a vadászok hajtották az útra, a vadásztársaság nem lesz felelősségre vonható. Sőt, a vadásztársaság még igénnyel is léphet fel az elgázolt vad megtérítésével kapcsolatban.
Tehát, ha eddig elütöttél egy vadat ott, ahol nem volt kint a vadveszély tábla, akkor a vadásztársaság felelőssége volt a baleset, és ő térítette a károdat. Mostantól azonban már csak akkor fogják ezt megtenni, ha a vadat kifejezetten ők hajtották az útra.
Egyes vadásztársaságok érvelése szerint ezt a változtatás jogos, hiszen az egyre drágább járművek javíttatása egyrészt egyre komolyabb terhet rótt a vadásztársaságokra, másrészt az egyre növekvő városok és csökkenő természetes élőhelyek miatt a vadkárok száma is gyarapodott.
Ez a gondolatmenet ugyan érthető, mégis fontos figyelembe venni, hogy a vadbalesetek nem csak úgy tudnak történni, hogy az autós frontálisan elüti a vadat. Sokszor előfordul, hogy az állatok akár oldalról is nekiugranak az arra haladó járműveknek. Így azok sebessége és a sofőr figyelmessége már lényegtelen, a baleset bekövetkezik. Így biztosak lehetünk benne, hogy ennek a jogszabálymódosításnak különösen autós körökben lesz még komoly visszhangja.
Az autóvezetőknek érdemes lehet vadkár-biztosítást kötniük, de mielőtt rohannál ezt megtenni, tudnod kell, hogy ezek a biztosítások általában csak 500.000 forintos értékhatárig vállalják a károk megtérítését. A megelőzés érdekében érdemes különösen óvatosan vezetni az állatok párzási időszakában és az erdős, nehezen belátható útszakaszokon.
Az új szabályok komplex kérdéseket vetnek fel a felelősség és a kockázatkezelés terén. Mind a vadásztársaságok, mind az autóvezetők számára fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a változásokkal és megfelelően reagáljanak rájuk. A jogi és etikai felelősség most új dimenziókat nyert, és mindenkinek érdemes átgondolnia, hogyan alkalmazkodik ezekhez az új kihívásokhoz. De azért az biztosnak látszik, hogy a törvényalkotás során ismét nem az igazságosság és a korrektség lebegett a honatyák szeme előtt, sokkal inkább valószínű, hogy lobbitevékenységek értek célt.