Egyre több hírt hallhatunk arról, hogy országszerte mekkora károkat okoznak az aranysakálok. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében található meg, azonban más térségekben is igen szép számmal akad belőlük, komoly fejtörést okozva ezzel a vadgazdálkodásnak.

Ez a hatalmas állomány már csak azért is meglepő hazánkban, mert egy időben szinte teljesen eltűntek. Ez részben a vadászatnak, részben pedig a tájalakításnak volt köszönhető. A 90-es évektől kezdődően, azonban nem csak ismét felbukkantak, de rohamos tempójó szaporodásnak is indultak.

De milyen állat egyáltalán az aranysakál?

Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó faj. Szokták emlegetni toportyánként és nádi farkasként is. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám a sakál annál nagyobb és sokkal kártékonyabb is, emellett kíméletlen ragadozó.

Táplálkozása főként rágcsálókból áll. Azonban nem veti meg a többi zsákmányt sem. Apró rovaroktól és kétéltűektől kezdve akár a nagyobb testű állatokat is elfogyasztja, mint a vaddisznó, őz vagy a szarvas. Emberekre azonban ritkán, szinte soha nem támad.

Honnan jön ez a sok állat?

Mivel hosszú ideig szinte nem is volt látható aranysakál Magyarországon, nagy meglepetést okozott az utóbbi években jelentősen megszaporodott állomány. A szakemberek feltevése szerint elszaporodásuk a szomszédos országokban fellelhető nagy létszámnak köszönhető.

Habár a faj nem védett, egész évben vadászható, számuk évről évre csak növekszik. Hogy az állatok milyen hatással lehetnek majd a vadgazdálkodásra a vélemények megoszlanak. Míg egyesek szerint akár előnyös is lehet, addig a vadászok az őzállomány ritkulásának okát az aranysakálok megjelenésében látják.

Kártékony életvitele mellett azonban fontos szerepet tölt be a természetben, mivel jelentős mértékben pusztítja az erdőkben fellelhető más kártevőket. Hosszabb távon ellenben sokan tartanak attól, hogy a vadgazdálkodás is kárát látja jelenlétének.