Bár a napelem feltalálása egészen 1839-ig vezethető vissza (egy akkor 19 éves fizikushoz), az emberek még a mai napig sincsenek tisztában egy napelemes rendszer működésével. Pedig a jóval fiatalabb benzinmotor felépítését már jóformán óvodában tudják a gyerekek. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba, és vegyük végig, hogyan épül fel egy napelemes rendszer!
Az első és legnyilvánvalóbb része a rendszernek a napelem panel. Valószínűleg ezt a feketés-kékes színű kristályos lemezekből álló panelt senkinek sem kell bemutatni. Ez felel a fény energiájának elektromos formába való átalakításáért. Egy napelempanelen általában tucatnyi cella foglal helyet, melyeket felépítéstől függően sorosan vagy párhuzamosan összekapcsolnak, és kivezetnek a panel hátulján.
Az átlag felhasználó azt gondolhatja, hogy ezzel készen is vagyunk, hiszen már meg is van az áram. Ám ez koránt sincs így, hiszen a napfény mennyisége az időjárástól, a napszakoktól és az évszakoktól függően folyamatosan változik. Ezért hát amennyire lehet, a panelből kijövő feszültséget stabilizálnunk kell. Ehhez a manapság már mindenhol megkerülhetetlen elektronikát hívjuk segítségül. Működési elvtől függően többfajta feszültségszabályzót különböztetünk meg. A közös bennük az, hogy egy változó bemeneti feszültséget alakítanak egy viszonylag fix kimeneti értékké.
Az elektronok persze nem állnak meg itt, viszont útjuk kétfelé ágazhat. Vagy a hálózatba töltjük vissza az áramot (amiért az elektromos szolgáltató fizet nekünk), vagy akkumulátorokba pumpáljuk az épp fel nem használt energiát. Mindkét esetben egy-egy célelektronika végzi el a feladatot. Az első esetben egy hálózati illesztésre képes inverterre (és egy villanyórára), a másodikban pedig egy töltésvezérlő elektronikára lesz szükségünk.
Ha az akkumulátorban tárolt áramot újra fel szeretnénk használni, de nem egyenáramú fogyasztóink vannak, akkor szintén szükségünk lesz egy inverterre, ami a tárolt energiát átalakítsa 230V-os váltóárammá.
Emellett persze rengeteg olyan apró alkatrésze is lehet egy napelemes rendszernek, amikről itt most nem ejtettünk szót. Ilyenek a panelek tetőn való rögzítéséhez való különféle mechanikai alkatrészek vagy a speciális elektromos csatlakozók, biztosítékok, áramtalanítók. Viszont attól függetlenül, hogy ezt a sort meddig folytatjuk, egy valamit biztosan állíthatunk. Ha valaki 2018-ban napelemes rendszer vásárlására vagy építésére adja fejét, biztosan egy megtérülő beruházás mellett dönt. Mindegy, hogy egy 45 Wattos, kisfogyasztók üzemeltetésére használt kompakt napelemszettre ruház be, vagy erőművet épít, a beruházása meg fog térülni. A kérdés csak az, hogy 5 vagy 20 éven belül.
Ha te most nem egy 20 év alatt megtérülő 500kW-os erőművet szeretnél építeni, csak egy kisfogyasztók ellátására alkalmas kisteljesítményű napelemet keresel, akkor jó hírünk van. Ugyanis, ha rákeresel az interneten a napelem kulcsszóra, akkor általában olyan webshopokat fogsz találni, ahol csak egy napelempanelt nyomnak a kezedbe, a többit pedig neked kell összeraknod. Azonban ez nálunk nem így van: a mi rendszerünk a korábban leírt feszültségszabályozót és töltésvezérlőt is tartalmazza, ráadásul még egy acélkonzolt is erősítettünk a panel hátuljára, hogy neked még a felszereléssel se kelljen vesződnöd. Sőt, ha most rendelsz, még egy ajándék Vadalarmos bögrével is meglepünk!
Az 50 wattos mobil napelemet kifejezetten olyan gazdálkodók számára fejlesztettük ki, akik a hálózati áramforrástól távol szeretnék elektromos fogyasztóikat, pl. villanypásztorukat üzemeltetni. Mezőgazdasági kisfogyasztókhoz, 12 V-os akkumulátor töltéséhez való. Műszaki specifikációkat és bővebb információt itt találsz róla.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
