A vadállomány egészsége nemcsak a vadak számára fontos. Ha az állatok biztonságban élhetnek, azzal a természet egyensúlyát, és közvetve a mi életminőségünket is védjük. 2025-ben azonban több betegség és kórokozó is kihívás elé állítja az erdők és mezők lakóit. Három különösen figyelemfelkeltő jelenséget mutatunk most be: a CRPV-vírus miatt torz külsejűvé váló nyulakat, az aflatoxin okozta agancsdeformációkat az őzeknél, valamint a nyúlpestist (tularémiát), amely zoonózisként az emberekre is veszélyt jelenthet.
A CRPV, vagyis a cottontail rabbit papilloma vírus, közismertebb nevén Shope-vírus, olyan kórokozó, amely szarvszerű kinövéseket hoz létre a nyulak fején, fülén vagy száján. Ezek a daganatszerű képződmények nemcsak furcsa látványt nyújtanak, hanem az állat mindennapi életét is megnehezítik: akadályozhatják a táplálkozást vagy akár a látást is.
A betegség első ismert esete az Egyesült Államokban, Colorado államban, Fort Collins térségében került elő, és főként Észak-Amerikában elterjedt. Európában ritkaságszámba megy, de annyira szokatlan tüneteket okoz, hogy ha valaki találkozik vele, biztosan nem felejti el. A tudományos kutatások számára is érdekes, hiszen a papillómák idővel rosszindulatú daganattá alakulhatnak, így a vírus fontos szerepet kapott az onkológiai vizsgálatokban.
Az őz agancsa mindig is a vad szépségének és egészségének egyik szimbóluma volt. Az utóbbi években azonban egyre több helyen figyeltek fel torz, fejletlen vagy aszimmetrikus agancsokra. Magyarországon különösen a Bács-Kiskun vármegyei vadásztársaságok számoltak be arról, hogy új kihívással kell szembenézniük: nem a ragadozók, hanem egy mikroszkopikus méreganyag, az aflatoxin veszélyezteti a vadállományt.
Az aflatoxin a penészes gabonákban jelenik meg, főként akkor, ha a terményt nedves, nem megfelelő körülmények között tárolják. Ha az őzek a vadetetőkben ilyen gabonához jutnak, az hosszabb távon májkárosodáshoz, immunrendszeri gyengüléshez és hormonális zavarokhoz vezethet. Ezek a belső problémák aztán az agancs fejlődésében is megmutatkoznak. Bár közvetlenül nem az aflatoxin „támadja meg” az agancsot, az egészségi állapot romlása következtében a szarvak torzulnak. A megelőzéshez nincs szükség bonyolult módszerekre: elegendő tiszta, száraz, penészmentes takarmányt kihelyezni, és folyamatosan figyelni az etetők állapotát.
A nyúlpestis, vagyis tularémia a Francisella tularensis nevű baktérium okozta betegség, amely rágcsálókban és nyulakban fordul elő leggyakrabban. Ez a kór azonban nem áll meg az erdő határán: emberre is átterjedhet, ezért különösen komolyan kell venni.
A közelmúltban Németországban ismét felütötte a fejét. A főváros mellett Bajorországban és Baden-Württembergben is több tucat esetet azonosítottak a nyár folyamán, és a szakértők szerint a valós fertőzésszám ennél jóval magasabb lehet. Ez azt jelenti, hogy a vadászok, erdészek, mezőgazdasági dolgozók, sőt a kirándulók is fokozott veszélynek vannak kitéve.
A betegség terjedését főként kullancsok, szúnyogok és bögölyök segítik elő, de fertőzött víz vagy elhullott állat érintése is közvetítheti. Az emberi tünetek influenzaszerűek: láz, hidegrázás, fej- és izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, olykor fekélyes sebek is megjelenhetnek a bőrön. Bár a tularémia antibiotikumokkal többnyire jól kezelhető, a felismerés gyorsasága döntő fontosságú. Emberről emberre nem terjed, így a megelőzés leginkább a természetben való óvintézkedésekben rejlik: hosszú ruházat, kullancsriasztó, kesztyű a vadászatok során, valamint az elhullott állatok kerülése.
A magyar és közép-európai vadállományt több betegség is fenyegeti, amelyek közül a CRPV, az aflatoxin és a nyúlpestis különösen tanulságos példák. Bár a CRPV nálunk ritka, látványos tünetei miatt sokkoló lehet találkozni vele. Az aflatoxin viszont nagyon is jelen van, és komoly kihívást jelent például a Bács-Kiskun vármegyei vadgazdálkodóknak. A nyúlpestis pedig arra figyelmeztet, hogy a vadbetegségek egy része közvetlen veszélyt hordoz az emberekre is.
Ha figyelünk a vadak egészségére, a takarmány minőségére és a természetben betartjuk az alapvető óvintézkedéseket, azzal nemcsak a vadállományt óvjuk, hanem saját biztonságunkat is.
A leghatékonyabb módszer vadkár ellen: akár 90%-kal csökkentheti a vad- és madárkárt. Azonnali eredmények, pénz visszafizetési garancia.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
