Ügyfélszolgálatunk és a kiszállítás szünetel. Keddtől folytatjuk a munkát, de a torlódások miatt előfordulhatnak késések.

Az utóbbi években egyre többet hallhatunk arról, hogy a vaddisznók elszaporodva be-betévednek az ember lakta vidékekre. Sokan félnek ezektől a vadaktól, részben azért mert talán még életükben nem találkoztak ilyenekkel, részben pedig azért, mert hallottak már olyan sérülésekről, amelyek vaddisznótámadás következtében keletkeztek.
Az idei évben a Dunakanyar jellegzetes területe volt a vaddisznó-mizériának, több helyen élvefogó csapdákat helyezett ki az önkormányzat a városok terein és utcáin kódorgó példányok befogására. Az elkapott malacokat vadasparkokba szállították. Az elmúlt évek vaddisznóbaleseteinek egy része is ehhez a térséghez kapcsolódik: pár éve Dömösnél egy kerékpározó párt rángatott le a vaddisznó a járművéről.
A magyar történelemben két halálos balesetről is tudunk, amelyet vadkan okozott. Az egyik Szent Imre herceg halála 1031-ben, a másik a költő-hadvezér Zrínyi Miklós végzetes balesete 1664-ben. Mindkét esetben vadászat közben történt a baleset, amikor is a megsebzett és ettől teljes joggal feldühödött vaddisznó az üldözői ellen fordult.
Érdekes, hogy mindkettővel kapcsolatban szárnyra kapott a kételkedés, hogy a vaddisznó-támadás csak fedősztori a szándékos gyilkosság eltitkolására. Igaz, hogy mindkét esetben nagyon kiélezett politikai helyzetben fordulatot hozni képes, nagy történelmi jelentőséggel bíró személyről volt szó, akiknek az elvesztése nagy hiányt hagyott maga után.
Tény, hogy a vadkanok, hatalmas agyarukkal könnyedén képesek megölni egy embert, ahogy számos esetben fordulnak a rájuk rontó vadászkutyák ellen és gyilkolják meg őket egyetlen döféssel.
A hozzáértők tájékoztatása szerint a vaddisznók alapvetően igyekeznek elkerülni az embert, legalábbis a vele való konfrontációt. Bár megszokták az ember közelségét, kerülik a vele való találkozást, viszont ha megijesztik, fenyegetik, megsebesítik őket, ha sarokba szorulnak vagy a kölykeikkel vannak, könnyen rászánják magukat a támadásra. Állítólag a feldühödött vaddisznó nem csak agresszív, de kitartó és leleményes is. Nem érdemes futni előle mert gyors és kitartó, az előle fára felmászó embert pedig kitartóan várja a fa tövében.