
Ha valaki napelem, vagy napelemes termék használatán gondolkodik, természetes, hogy ez a kérdés előbb vagy utóbb megfogalmazódik a fejében. Attól függően, hogy a napelemet elszigetelten vagy rendszerben használjuk, illetve, hogy van-e lehetőségünk a megtermelt energia tárolására, más és más paraméterekben gondolkodnunk a napelem elhelyezését illetően, így a címben feltett kérdés is eltérő megvilágításba kerülhet.
Napsütéses órák száma, azaz az éghajlati tényezők
Hazánk a kontinentális éghajlati zónába tartozik, amelynek jellemzője, hogy nyáron viszonylag meleg, télen hideg van, a csapadék (és ezzel együtt a napsütést nagyban befolyásoló felhősödés) a tavaszi és az őszi, illetve a téli időszakban jellemző, vagyis a napsütéses órák száma a nyári időszakban számottevő. Az éghajlati tényezők nagy vonalakban történő leírása mellett azonban érdemes mélyebbre is tekintenünk, hiszen a napsütéses órák száma évente is tág határok között változik, míg negyedéves, illetve havi lebontásban is gyakran eltérhet az alaptörvényektől, szélsőséges értékeket mutathat.
A meteorológiai intézetek évtizedek óta jegyzik az adatokat, nekünk most érdemes több év átlagát alapul vennünk. Egy 1980-2010-es, azaz harminc év adatait összegző átlagolás szerint a nyári hónapokban 3,7-szer annyi ideig sütött a nap hazánkban, mint a téli hónapokban. A legtöbb napsütéses óra átlagban júliusra esett, 290 körüli értékkel, míg a legkevesebb januárra, 65 körüli értékkel.
Hogy az átlaghoz képest tapasztalható szélsőségeket is érzékeltessük, megemlítjük, hogy 2016-ban (ebben az évben a napsütéses órák adatai szinte minden hónapban rekordokat döntöttek) a decemberi adat éppen kétszerese, de a februári adat csupán a nyolcvan százaléka volt a harminc éves átlagnak.
Domborzat és más befolyásoló tényezők
Abban a kérdésben, hogy egy adott helyen kihelyezett napelemet mennyi napsugárzás ér, a helyre jellemző napsütéses órák száma pusztán egyetlen paraméter. A valódi beeső napsugárzás mértékét befolyásolja az adott helyre jellemző mikroklíma, amely eltéréseket generál az országra jellemző átlagos éghajlattól is. A helyi növényzet és domborzat generálhatja vagy éppen megakadályozhatja felhőzet kialakulását, amely megakadályozza, hogy a napsugárzás elérje a földfelszínt. Olyan furcsának tűnő helyzet is kialakulhat, hogy míg a hegytetőn keletkező felhőzet úgy csökkenti a napsütéses órák számát, hogy a hegy lábánál ezt nem veszik észre, a völgyekben megülő köd miatt már a hegylakók nem veszítenek további értékes napsütötte időszakokat és a lentiek igen.