Ingyenes szállítás ma éjfélig! Ne hagyd ki, mert idén tavasszal nem lesz több ilyen!

Sok gazda fejében a vadkár és a vízvisszatartás két külön világ. Pedig ökológiai szempontból nagyon is összefüggnek: a vad táplálkozási döntése nem csak azon múlik, hogy milyen táplálékot talál, hanem az is erősen befolyásolja, hogy hol talál könnyen vizet és dús, nedves növényzetet.
A vizes élőhelyek kialakítása és a többletvizek visszatartása tehát azért is fontos, mert a vad számára ivóhelyet és nedvesebb, dúsabb növényzetű élőhelyet biztosít a tábla szélén, így csökkentheti azt a jelenséget, hogy a vad a kultúrnövényeket a magasabb víztartalom miatt rágja. Magyarul a vízelvezető árkok és öntözőcsatornák folyamatos víz alatt tartása csökkenti a mezőgazdasági vadkár bizonyos fajtáit.
Tavasszal (és szárazabb periódusokban nyár elején) a kultúrnövények friss hajtásai magas víztartalmúak, emellett sokszor könnyen emészthetőek és palatábilisak. Ha a tájban kevés a természetes „nedves folt”, a vad számára a tábla belseje válik a legkézenfekvőbb „víz + táplálék” kombinációvá. A vízmegtartás és a vizes élőhelyek helyreállítása ezt a mintát tudja megtörni: a tábla szélén ad alternatívát (ivóhely + dús szegélyvegetáció), ami csökkentheti a belső területek felé irányuló nyomást.
Itt először is két fontos fogalommal érdemes megismerkednünk:
Élőhelyi heterogenitás: minél változatosabb a környezet, annál könnyebb a vad mozgását „terelni” anélkül, hogy állandóan konfliktusba kerülne a termeléssel.
Szegélyhatás: a vad sokszor eleve a táblaszéleken mozog. Ha a szegélyt „okosan” alakítod (nedves, dús, kínáló), akkor csökkenhet a motiváció a tábla belsejébe menni.
A NAK is abba az irányba tolja a gondolkodást, hogy a vadkárkezelés ne csak azonnali riasztás legyen, hanem a mezőgazdasági környezet tudatos átalakítása, ami hosszú távon mérsékli a vadkárkitettséget.
Egy nemrég megjelent pályázat is, a „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítása” (KAP-RD21-RD22-2-25) 2026 tavaszán kiemelt figyelmet kap. A programban nem termelő beruházások támogathatók, például vizes élőhelyek helyreállítása és vízmegtartás. Az első benyújtási szakasz: 2026. február 19. – március 11., 12,8 milliárd Ft keretösszeggel. Részletek itt olvashatsz.
Pont ezért kell mellé okos, humánus védelem. Ha létrehozunk egy vonzó, nedves szegélyélőhelyet, az koncentrálhatja is a vadakat a tábla peremére. Ez jó, mert nem a belsejében jár, de csak akkor, ha a kultúra védelme a szegélyen meg van oldva.Ezért egy integrált vadkármegelőzési stratégiában a vízvisszatartásnak és a vadriasztásnak érdemes egyszerre helyet kapnia.
Az Vadalarm ultrahangos állatriasztói hallható hanggal és villanófénnyel kiegészítve adják a legjobb hatást a költségek elszállása nélkül, humánus megoldást jelentve a megszokás csökkentésére. A 2026-ban megújult Vadalarm Smart termékcsalád pedig pont ezt támogatja: programozható, napszak/óra szerint állítható riasztási logikával (hanggal, ultrahanggal, fénnyel), így nem egy monoton ingert sugároznak, hanem menedzselt, változatos riasztást valósítanak meg.
Vizes élőhely mellett gazdálkodva a vadriasztók kihelyezésekor tipikusan arra kell figyelemmel lennünk, hogy a vadriasztó a szegély és a kultúra közti átmenetet védje: ahol a vad még mozoghat a tájban, de a haszonnövény állományába már ne menjen be. Ha szeretnél többet megtudni a vadriasztási lehetőségekről, akkor kattints ide!