Ingyenes szállítás ma éjfélig! Ne hagyd ki, mert idén tavasszal nem lesz több ilyen!
A Mercosur–EU szabadkereskedelmi megállapodás több mint 25 éve húzódik. A cél egy olyan gazdasági együttműködés létrehozása, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetévé válhatna. A megállapodást január 17-én aláírták, azonban az Európai Parlament még nem hagyta jóvá, és az Európai Bizottsághoz került további vizsgálatra.
A Mercosur dél-amerikai gazdasági tömb tagállamai:
Argentína
Brazília
Paraguay
Uruguay
Ezek az országok különösen erősek mezőgazdasági termelésben, elsősorban marhahús és szójabab exportjában. Ezért vált különösen érzékeny témává az velük kötendő szabadkereskedelmi egyezmény.
Az egyezmény a jelenlegi vámok mintegy 90%-ának eltörlését irányozza elő a felek között.
Kereskedelmi adatok (2024) alapján EU export a Mercosur-országokba 53,3 milliárd euró, míg az EU import a Mercosurból 57 milliárd euró. Tehát egy picit többet importálunk ezekből az országokból, mint amennyi európai termék oda kerül. De a konfliktus nem is az értékben keresendő, hanem abban, hogy pontosan milyen termékekről van szó.
Az EU főként gépeket, gyógyszereket, vegyipari termékeket exportálna nagyobb volumenben. A Mercosur elsősorban marhahúst, szójababot, egyéb mezőgazdasági terményeket szállítana az európai piacra. Mivel Dél-Amerikában óriási területeket vonnak (sokszor a természet kizsákmányolásra árán) mezőgazdasági termelésbe, ezért a kérdés nem csak tisztán gazdasági, de környezetvédelmi vetületet is felvesz.
Az európai – és így a magyar – gazdák attól tartanak, hogy az olcsóbb dél-amerikai terményekkel szemben versenyhátrányba kerülnek. A Mercosur-országokban alacsonyabbak a termelési költségek, lazábbak a környezetvédelmi és állatjóléti szabályok, így az ottani marhahús és szója olcsóbban kerülhet piacra. A minősége viszont ebből következően, ha nem is rosszabb, de kevésbé garantált.
A kritikusok szerint a Mercosur növényvédőszerekre vonatkozó előírásai nem olyan szigorúak, mint az EU-ban. Ez versenytorzító hatású lehet, mivel az európai gazdáknak jóval szigorúbb – és költségesebb – előírásoknak kell megfelelniük.
Az Amazónia még nagyobb veszélybe kerülhet, ha a marhahús- és szójaexport növelése érdekében további erdőirtások történnek. Az egyezmény környezetvédelmi garanciái sokak szerint nem elég erősek.
Az USA egyre inkább bezárkózóbb gazdaságpolitikát folytat. Az EU számára ezért stratégiai kérdés, hogy új kereskedelmi partnerekkel erősítse kapcsolatait. A Mercosur-megállapodás ebben a kontextusban geopolitikai eszköz is. Így részben kényszerpályának is tekinthetjük, hogy újra előtérbe került ez a már évtizedek óta húzódó ügy.
Mióta világ a világ, a szabadkereskedelmi megállapodásokról tudjuk, hogy akkor jók, ha egyenrangú felek kötik őket. A kérdés az, hogy most itt is ez- a helyzet. Ha onnan közelítjük meg, hogy Európa iparának szüksége van új felvevőpiacokra, akkor egyértelműen pozitív a mérleg a megállapodással. Jelentős lobbierő természetesen a német és francia autóipar is, melyeknek a beszállítói láncolatába hazánk is erősen be van ágyazódva.
Különösen fontos új piacokat találni akkor, amikor Amerika bezárkózik, Kína pedig piacot hódít (többek között Afrikában is). Ám a Mercosur megállapodásnak ugyanúgy ára van, mint az EU-s csatlakozásunknak: a piaci hozzáférés mindkét szereplőnek érdeke, ám nem egyformán tudnak élni vele. Hiszen a fejlett európai technológiáért cserébe látszólag mi csak olcsó, sokszor feldolgozatlan élelmiszert kapunk. Ám azzal kinyitjuk Pandora szelencéjét, hogy úgy engedünk külső szereplőket az EU-s piacokra, hogy közben a tőlük behozott termékekre vonatkozóan nem követeljük meg az EU-s élelmiszeripari sztenderdeket.
Az EU ipari export erősödése stabilizálhatja az uniós gazdaságot, benne a magyarral.
Gépek és technológiai export bővülése közvetetten a magyar beszállítóknak is kedvezhet.
Olcsó dél-amerikai marhahús nyomást gyakorolhat az európai – így a magyar – húsmarha-ágazatra.
A szójapiacon fokozódhat az árverseny.
Eltérő növényvédőszer-használati szabályok versenyhátrányt okozhatnak a hazai termelőknek.
Árletörő hatás jelentkezhet több mezőgazdasági terméknél.
Magyarországon különösen érzékeny lehet a kérdés az állattenyésztők és a növénytermesztők számára, akik már most is magas költségszinten működnek az uniós szabályozási környezet miatt. Az persze kérdéses, hogy a támogatási rendszerek átalakításával, és a gazdák technológiai hatékonyságának növelésével fel tudjuk-e venni a versenyt Dél-Amerikával. Ha fogadnunk kellene, akkor inkább nem, mint igen.
A Mercosur–EU szabadkereskedelmi egyezmény történelmi léptékű megállapodás lehetne, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre. Ugyanakkor komoly versenyképességi, környezetvédelmi és agrárpolitikai kérdéseket vet fel.
Magyar szempontból a mérleg kétoldalú: miközben az ipari export és a geopolitikai pozíció erősödhet, a mezőgazdaság számára jelentős piaci és árkockázatokat hordoz. A végső döntés így nem pusztán kereskedelmi, hanem stratégiai és agrárpolitikai kérdés is.
Mi a Vadalarmnál jelentős mértékben agrárcélú felhasználásra gyártjuk termékeinket, így számunkra is kardinális kérdés, hogy mi lesz a hazai agrárium jövője. Ettől függetlenül egy ekkora horderejű kérdést nem szabad rövidtávú érdekek és politikai álláspontok alapján eldönteni. A helyzet nem egyértelmű, a kérdés nem fekete-fehér, és mindenki, aki mást mond, káros és leegyszerűsítő politikai logika mentén beszél.
Nem tudjuk most még előre megmondani, hogy hoza vezet egy ilyen horderejű megállapodás. Ki kell mondani azt is, hogy tényleg reális forgatókönyv, hogy a magyar agrárium egy méretazdaságossági szempontból előnyösebb versenytársat kap, és ezt bizony megsínyli. Azonban erre is lehet sajnálkozással és mesterséges védőhálókkal (legújabban árcipőkkel) reagálni, de van egy másik út is, amiben az agrárium hatékonyságát fokozva, hozzáadott értékét növelve eljuthatunk egy olyan szintre, ahol az új versenytársakból akár beszállítók is lehetnek. De ez az út bizony kőkemény versennyel, tanulással és munkával van kikövezve. A kérdés már csak az, hogy elindulunk-e rajta, vagy inkább a régi jó dolgokhoz való ragaszkodás köntösébe bújva letagadjuk, hogy a világ változik?
A Vadalarm Tracker egy GPS alapú okos nyomkövető, amely 15 napon keresztül közvetíti pozícióját egyetlen töltéssel. Vízálló burkolatának köszönhetően elhelyezhető gyakorlatilag bárhová. Kövesd vele nyomon értéktárgyaidat, munkagépeidet vagy járműveidet.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
