Kaliforniában, Monterey megyében idén tavasszal döbbenetes felfedezést tettek a kutatók: egy elhullott vaddisznó felboncolásakor az állat izom- és zsírszövetei szinte világító neonkék színben tündököltek. Ami elsőre városi legendának tűnt, hamar tudományos magyarázatot kapott.
A California Department of Fish and Wildlife szakemberei laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy a jelenség hátterében nem genetikai mutáció, hanem a difacinon nevű véralvadásgátló rágcsálóirtó áll. Ez a szer rendkívül elterjedt a kaliforniai gazdálkodók körében, akik patkányok, mókusok és más kártevők ellen vetik be, hogy megóvják terményeiket.
A kutatók szerint a vaddisznók kétféleképpen találkozhattak a toxikus anyaggal:
közvetlenül fogyasztották a csalétket, vagy
olyan állatot ettek meg, amely már korábban felvette a mérget.
Bár maga a difacinon nem kék színű, a csalétkekhez kevert festékanyagok okozzák a jellegzetes elszíneződést. Ezeket a színezőanyagokat eredetileg azért adják a méreghez, hogy figyelmeztető jelként szolgáljanak. A vaddisznók szervezetében azonban hosszabb ideig fennmaradhat, és a szövetekben is látványos nyomot hagy.
A difacinon a kisebb rágcsálókra halálos, ám a 45–90 kilogrammos vaddisznók esetében hosszabb ideig tart, míg kifejti hatását. Ez azt jelenti, hogy az állatok heteken át hordozhatják a mérget, mielőtt elpusztulnának - így közben akár több más élőlényre is veszélyt jelenthetnek.
A mérgezett állatok elfogyasztása komoly kockázatot jelent nemcsak az emberekre, hanem más ragadozókra és dögevőkre is. A tudósok kiemelték: a difacinon-szennyezés nemcsak vaddisznókat érinthet, hanem szarvasokat, medvéket és vadludakat is.
Ez az eset rávilágít arra, hogy a kártevők elleni küzdelemben használt vegyszerek közvetett módon milyen komoly hatással lehetnek a teljes ökoszisztémára. Egy látszólag „helyi” megoldás - a patkányok irtása - így végül vaddisznók, sőt más vadon élő állatok húsában és szerveiben is nyomot hagyhat.
A szakemberek hangsúlyozzák: a felelős gazdálkodás és a környezetkímélő védekezési módszerek előtérbe helyezése elengedhetetlen. Az ultrahangos, mechanikus vagy más állatbarát riasztási megoldások segíthetnek abban, hogy a jövőben elkerüljük az ehhez hasonló súlyos mellékhatásokat.
A neonkék vaddisznóhús elsőre bizarr jelenségnek tűnik, de valójában komoly figyelmeztetés. A difacinonhoz hasonló szerek nemcsak a célzott rágcsálókra hatnak, hanem az egész táplálékláncra kihatással lehetnek. Ezért a jövőben mind a gazdálkodóknak, mind a természetvédelmi szakembereknek újra kell gondolniuk, hogyan védhetjük meg a termést úgy, hogy közben ne tegyük kockára a vadon élő állatok és végső soron a saját egészségünket sem.
Mi már egy évtizede ezen dolgozunk, így ha neked sem szimpatikus a kék színű vaddisznóhús, válaszd inkább a Vadalarm állatbarát vadriasztási megoldásait ide kattintva!