Mennyire nyelik el a különböző anyagok az ultrahangot?

Ügyfeleink szinte naponta kérdezik tőlünk, hogy mennyire megy át az ultrahang a téglafalon, a gipszkartonon, vagy épp a deszkafödémen. Nem véletlenül javasoljuk azt, hogy az állattal egy légtérbe helyezd ki állatriasztódat, ugyanis az építőanyagok jelentős része vagy elnyeli, vagy visszaveri az ultrahangot. Persze nem mindegy, hogy melyik milyen mértékben. Ezt néztük meg legfrissebb összefoglalónkban!

Ha még új vagy az akusztikus állatriasztók világában, akkor tudnod kell, hogy az ultrahang kifejezés az emberi hallható frekvenciatartományon túli (általában 20kHz feletti) hanghullámokat jelenti. Az ultrahangos technológiák számos iparágban hasznosak, mint például az egészségügyben, az anyagvizsgálatban, és természetesen az állatriasztásban. Az ultrahang terjedése, detektálása és használata számos tényezőtől függ, köztük a közeg minőségétől és a fizikai tulajdonságoktól. Sokszor azt a tulajdonságát használják ki, hogy messzire terjed, máskor pedig azt, hogy bizonyos felületekről (pl emberi szövet, vagy eltérő szilárdságú anyagok) visszaverődik. 

Ha szigorúan tudományosak akarunk maradni, akkor nem  jelenthetjük ki egyértelműen egyik anyagról sem, hogy 100%-ban elnyelné, vagy 100%-ban visszaverné, ám a gyakorlati alkalmazhatóság más kérdés. Gondolj csak bele, lehet, hogy az ultrahang 1-2%-a még átjut a téglafalon is, ám nagy hatást már nem fejt ki a szomszéd helyiségekben levő állatokra. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a visszaverődés aránya az anyag felszínétől, míg az elnyelődés mértéke az anyag vastagságától is függ.

Megpróbáltuk összegyűjteni neked, hogy a leggyakoribb építőanyagok milyen mértékben nyelik el, vagy verik vissza az ultrahangot. Az alább táblázatban ezt láthatod 10%-ra kerekítve. Az adatok azért ennyire pontatlanok, mert a táblázat egyes sorai is nagyon általánosak, a konkrét értékek változhatnak a különböző anyagok típusától és minőségétől függően, de a nagyságrendeket hűen tükrözik.

Az első és legfontosabb következtetés, amit levonhatunk ez alapján, az az, hogy az ultrahangos hullámok általában nem terjednek jól szilárd felületeken keresztül, mert az energia nagy részét elnyelik vagy visszaverik az anyagok. A felsoroltak közül a tégla és a beton általában a legnagyobb akadályt jelenti az ultrahang terjedése szempontjából, míg a fa, a gipszkarton, és az OSB lap általában kevésbé akadályozza annak terjedését.

Az ultrahangos állatriasztók hatékony működése érdekében fontos, hogy figyelembe vedd az ultrahang terjedési tulajdonságait és a konkrét építőanyagok jellemzőit. A kihelyezés alapos végiggondolása biztosítja, hogy az ultrahangos hanghullámok a lehető legkevesebb akadályba ütközzenek, így termékeink a lehető legtöbb területen hatékony védhessenek meg a betolakodókkal szemben.

Ha már beszéltél valamelyik kollégánkkal, akkor biztos hallottad a zseblámpás analógiánkat. De ha nem, pont itt az ideje: az ultrahangos eszközeink hatóterületének szemléltetésére gyakran azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy a kihelyezett ultrahangos (pl rágcsáló) riasztóra gondoljanak úgy, mintha az egy zseblámpa lenne. Ahova annak a fénye bejut, oda az ultrahang is be fog. Ahol viszont kiárnyékolja valami (autó, szekrény, bútor stb), ott a hangja is kevésbé lesz hallható. Noha az imént részletezett visszaverődések segíthetnek egy picit, közel sem fogsz tudni olyan hatékonyan fellépni a betolakodókkal szemben, mintha odébb toltad volna a nagyszekrényt, vagy rendet tettél volna a garázsban. 

Szóval összefoglalva ismét csak egy gyakori mantránknál kötöttünk ki: ne abban bízz, hogy majd valami csodakütyü olyan bivalyerős lesz, hogy a hatása átmegy még a falakon is, hanem tegyél rendet. Ha pedig a rend kész, akkor nem kell a csodára várnod, csak elég kiválasztanod a megfelelő Vadalarm terméket. :)