
Az eurázsiai hód (Castor fiber) a hódformák (Castoridae) családjába tartozó, Európában és Ázsiában őshonos emlős. A hímek és nőstények testmérete hasonló, testhosszuk elérheti akár az 1 métert, testsúlyuk pedig 20-30 kg körül van. Testüket vastag, szőrös bunda fedi, mely az állatokat a hideg időjárástól védi. Sajnosrészben pont bundájáért, illetve életmódja miatt vadászták hazánkban, egészen az 1800-as évek végéig, amikor is kihalt.
Az eurázsiai hód jellegzetes életmódot folytat: vízparti életre szakosodott állat, élőhelye folyók, tavak, mocsarak partjának sűrű növényzetű részei. Építőkészsége kivételes: fák, bokrok, növények ágai, levelei felhasználásával bonyolult építményeket hoz létre, amelyek védik és biztosítják élelemmel az állatot és családját.
Az eurázsiai hód kiemelkedő szerepet játszik a vizek és az élővilág ökoszisztémájának fenntartásában, hiszen építményei kiterjedt vízi élőhelyeket hoznak létre, amelyekben számos vízi állat és növény talál otthonra. Emellett az állatok által létrehozott építmények lassítják a folyók áramlását, csökkentik az áradások káros hatásait, tisztítják a vizet és javítják a környezeti állapotot.
Sajnos az eurázsiai hód állománya a múltban jelentősen visszaesett az emberi tevékenység és a vadászat miatt, azonban az állatok védelme és az élőhelyek helyreállítása révén számos helyen sikerült növelni az állományukat, és ma már számos országban, így hazánkban is védelem alatt állnak. Egy egyed eszmei értéke 50.000 forint.
Noha a 90-es években hazánkban is voltak kísérletek visszatelepítésére, ezek rendre kudarccal végződtek. Ugyanis 1-1 egyed elengedése nagyon kevésnek bizonyult a populáció teljes visszaépítéséhez. Azonban az elmúlt években mégis újra megjelent itthon. Először csak a Szigetközben találkozhattunk vele, de mára már a Bakonyban túrázva is ráakadhatunk egye-egy hódvárra.
A visszatelepítésére tett mesterséges próbálkozások hatástalanok voltak, és végül természetes módon jutott vissza élőhelyére elsősorban a német és az osztrák populáció túlszaporodasának eredményeként. Ha ugyanis egy adott helyen túlszaporodnak a hódok, az idősebb egyedek elkezdik kiszorítani a fiatalabbakat.
Noha a természetvédők természetesen pozitívan értékelik visszatérését hazánkba, nem árt árnyalni a képet. A hódok ugyanis amellett, hogy színesítik az ökoszisztémát és hódváraikkal javítják a területek vízvisszatartó képességét (ami aszályos években kritikus fontosságú), válogatás nélkül döntik ki a fákat, es természetes ellenség hiányában nagyon gyorsan túlszaporodhatnak. Ennek felismerése az óriási vadászlobbival rendelkező kis hazánkban persze azon nyomban oda vezetett, hogy 2022 nyarán egy kormányrendeletben lehetővé tették vadászatát ősztől tavaszig.

Elfogulatlanul nézve ezt a lépést logikusnak kell tekintenünk, ugyanis természetes ellenség híján tényleg gyorsan túlszaporodhatnak. Noha Magyarországon előfordulnak farkasok, azonban ők északon élnek, míg a hódpopuláció a Dunántúlon épül, így nem tudnak találkozni egymással. Ez a következménye annak, hogy az évszázadok során szisztematikusan szétziláltuk a természetes állatpopulációt. A folyamat iróniája, hogy a vadászattal kezdődött, és napjainkra a kialakult helyzet tette szükségessé a vadászatot. Ettől függetlenül nem javasoljuk senkinek sem az álltok kilövését.
Nézzük meg inkább, hogy te mit tudsz tenni, ha hódokkal gyűlik meg a bajod. A legtöbb konfliktusra a hódokkal a gyümölcstermesztők számíthatnak, ezért elsősorban a gyümölcsösök tulajdonosait szem előtt tartva szedtük össze tippjeinket.
Mivel még mi sem rendelkezünk tapasztalatokkal a hódokat illetően, ezért szívesen vesszük, ha kipróbáltad valamelyiket, és visszajelzel az eredményességéről. :)