A jégkármérséklő rendszer tette tönkre az idei termést?

Az országos jégkármérséklő rendszert a jégkárok csökkentésére hozták létre. Ugyan teljes kapacitással csak 2018 májusa óta működik Magyarországon, de már a kilencvenes években elkezdték üzemeltetni a Dél-Dunántúlon. Valószínűleg alig van olyan ember, aki ne hallott volna a mostanában kialakult botrányról, miszerint a gazdáknak megrengett a bizalmuk ebben a rendszerben. Vajon van alapja, tényleg a jégkármérséklő rendszer okozta az idei szárazságot?

Hogyan működik a jégkármérséklő rendszer?

Hogy választ tudjunk adni arra, hogy jogos-e a gazdák félelme, nem árt megismerkedni a rendszer működésének tudományos hátterével. A jégkármérséklődő talajgenerátorok egy speciális anyagot, acetonos ezüst-jodidot bocsátanak ki és ez 2000-3000 méteres magasságban létrehoz olyan pontokat, amelyeken apró szemű jégdarabok alakulnak ki sokkal nagyobb számban, mint normál esetben, de sokkal kisebbek is, mint a természetes úton képződöttek. Ennek lényege, hogy a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben. Ezüst-jodid az anyag a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik.

És most nézzük a gazdák szemszögéből a dolgokat!

Az ország egyik részét hatalmas felhőszakadások ostromolták, és a Nyugat-Dunántúlon 100 mm feletti csapadék összegeket is mértek, addig a délkeleti országrészben ebből szinte semmi nem érezhető. Van olyan keleti rész, ahol egy csepp eső sem esett. Ebből kiindulva már nyilvánvaló mindenkinek, hogy az idei termés nem lesz a legjövedelmezőbb, ami miatt érthető a gazdák érzelmi felindultsága és fogékonysága az összeesküvés elméletre

Akkor mi az igazság?

Ez a rendszer csökkenti a jégfelhőben kialakult jégszemcséket, vagy legalábbis a méretüket, de arra semmiképp sem alkalmas, hogy a zivarfelhők kialakulását megakadályozza vagy akárcsak csökkentse. A "Dél-Alföld meteorológia" Facebook oldal (www.facebook.com/DelAlfoldmeteorologia) 2022. június 13-án közzétett egy posztot, amelynek írói tudományos érvekkel alátámasztották, hogy a már sokat említett rendszer képtelen feloszlatni a felhőket, sőt, közelébe se ér annak, hogy a csapadék lehullását valahogyan meg tudja akadályozni.

„A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátorainktól teljesen függetlenül. Szerencsére nem vagyunk képesek elkergetni a felhőket, hiszen a kisebb zivatarfelhőkben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, mert segítik a parányi felhőelemek növekedését csapadékelem méretűvé.”

Mindent összevetve, az, hogy a nyár közepén üzemel a rendszer, nincs összefüggésben azzal, hogy szárazság van az ország egyes részein, ez csupán véletlen egybeesés. Ennek megértéséhez fontos az, hogy mindenki tisztában legyen a magyar mezőgazdaságban használatos technológiák tudományos alapjával. Véleméynünk szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mindent meg is tesz azért, hogy edukálja a gazdákat, de ennek ellenére nagyon jól látszik, hogy a gazdák nem racionális érvek mentén hozzák meg a döntéseiket, hanem érzelmi alapon, csakúgy mint a legtöbben.

Ebben és hasonló témában is rengeteg cikk kering az interneten, viszont amikor ilyeneket olvasol, akkor tudsz a leginkább 2 lábbal a talajon maradni, ha átgondolod, hogy kinek állna érdekében egy ilyen katasztrófát előidézni. Jelen esetben gondoljunk csak bele, a kevesebb esőzés nem érdeke az Országos Meteorológiai Szolgálatnak ráadásul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának sem, tehát elképzelhetetlen, hogy egy olyan eszközt alkalmazzanak, aminek köszönhetően szárazság idézhető elő.