A megnövekedett tavaszi forgalom miatt rendelésed leadásakor néhány nap késedelemmel számolj.
A vadkár valós probléma. Aki szőlőt, gyümölcsöst, kukoricát, napraforgót vagy más mezőgazdasági kultúrát véd, pontosan tudja, hogy néhány éjszaka alatt is komoly kár keletkezhet. A szarvas, az őz vagy a vaddisznó nem ismeri a birtokhatárt, nem nézi a települési térképet, és nem kér engedélyt, mielőtt betér egy ültetvénybe. A gazdának viszont másnap reggel már nagyon is látható veszteséggel kell szembenéznie.
Éppen ezért a vadriasztásra szükség van. A kérdés nem az, hogy szabad-e védekezni, hanem az, hogy hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy a védekezés arányos legyen, valóban addig tartson, amíg indokolt, és közben a környéken élők pihenését se tegye hónapokra lehetetlenné.
Az utóbbi időben több településen, például Nagyrédén is feszültséget okozott a hanghatással működő vadriasztók használata. A helyzet jól mutatja a problémát: a gazdák a termésüket védik, a lakók viszont aludni szeretnének. Mindkét oldal érdeke érthető. A jogi környezet pedig jelenleg nem ad minden részletre egyértelmű, külön "vadriasztó-szabályozást", ezért különösen fontos az arányosság, az egyeztetés és a józan mérték.
A vadkár elleni védekezés jogi alapja elsősorban a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény. Ez a jogszabály nemcsak azt mondja ki, hogy a vadkárért bizonyos esetekben a vadászatra jogosult felelhet, hanem azt is, hogy a kár megelőzése közös feladat.
A törvény szerint a vadászatra jogosultnak részt kell vennie a vadkár megelőzésében, a földhasználónak pedig együtt kell működnie vele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy mezőgazdasági területen rendszeres vadkárveszély van, akkor a gazdának és a vadászatra jogosultnak nem szabad egymásra mutogatnia, hanem egyeztetniük kell a védekezés módjáról. Ilyen védekezés lehet például a riasztás, a villanypásztor, az elterelő etetés, a vadkárelhárító vadászat vagy más célravezető módszer.
A "vadászatra jogosult" kifejezés alatt azt a személyt vagy szervezetet kell érteni, aki vagy amely az adott vadászterületen a vadászati jogot gyakorolja. Ez sokszor vadásztársaság, de a pontos szereplő mindig az adott területtől függ.
A "földhasználó" pedig az, aki az adott földet használja: például gazdálkodó, bérlő, tulajdonos vagy mezőgazdasági vállalkozás. A vadkár-megelőzésben neki is van feladata, hiszen a termény, az ültetvény vagy a kultúra közvetlenül az ő érdekkörében van.
Fontos kimondani: a vadriasztó nem ellenség. Egy jól megválasztott, jól beállított és megfelelő időszakban használt vadriasztó sok kártól mentheti meg a gazdát. A probléma akkor kezdődik, amikor a védekezés túl hangos, túl gyakori, túl közel történik a lakott területhez, vagy már nem igazodik a tényleges veszélyhez.
A vadriasztás célja nem az, hogy folyamatos zajterhelést okozzon, hanem az, hogy a vadat távol tartsa a veszélyeztetett kultúrától. Ezért a használatnak mindig célhoz kötöttnek kell lennie: ott, akkor és addig indokolt, ahol, amikor és ameddig a vadkárveszély valóban fennáll.
Ez az arányosság elve. Az arányosság jogi szempontból azt jelenti, hogy egy szükséges intézkedés nem lehet indokolatlanul terhes másokra nézve. Vagyis ha a termést meg lehet védeni kisebb zajjal, ritkább működéssel, más elhelyezéssel vagy kiegészítő módszerekkel, akkor nem biztos, hogy a legerősebb, legzavaróbb megoldás a jogilag és emberileg legvédhetőbb választás. Ebből a szempontból is kiváló választás a Vadalarm Smart termékcsalád, mert szabályozható hangereje és időzíthető, napszakhoz köthető működése pont ezt a célt szolgálja.
A jelenlegi magyar szabályozásban nem találunk olyan egységes, országos előírást, amely minden vadriasztóra külön engedélyezési rendszert állítana fel. A sajtóban megjelent nagyrédei ügyekben is az szerepelt, hogy az ott használt hanghatású vadriasztók beszerzése és használata jelenleg nem engedélyköteles.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy bárki, bárhol, bármikor és bármilyen hangerővel működtethet vadriasztót.
A vadriasztó használatára ugyanis több általános szabály is vonatkozhat. Ilyen különösen a környezeti zaj elleni védelem szabályrendszere. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről meghatározza többek között, mi számít környezeti zajnak, védendő környezetnek, üzemi zajforrásnak és veszélyes mértékű környezeti zajnak.
Az "üzemi zajforrás" márpedig nem csak gyárat jelenthet. A rendelet alapján ide tartozhat minden olyan termelő vagy szolgáltató tevékenységhez használt gép, berendezés vagy telephely, amely környezeti zajt okoz. Egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, rendszeresen működtetett hanghatású vadriasztó ezért adott esetben zajvédelmi szempontból vizsgálható lehet.
A zajvédelmi szabályozás lényege nem az, hogy minden hangot betiltson. A vidéki életnek vannak természetes hangjai: traktor, permetezőgép, betakarítás, állatok, munkagépek. A mezőgazdaság nem néma tevékenység.
A gond ott kezdődik, ha a zaj a védendő környezetben már veszélyes mértékűnek minősül. A 284/2007. Korm. rendelet szerint veszélyes mértékű környezeti zaj lehet például az, amely meghaladja a külön jogszabályban meghatározott határértéket.
A konkrét zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet tartalmazza. Ez a rendelet különbséget tesz nappali és éjszakai időszak között. A nappali időszak jellemzően 6:00 és 22:00 közé, az éjszakai pedig 22:00 és 6:00 közé esik. A megítélés módja is eltér: nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 órát, éjjel pedig a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél órát kell figyelembe venni.
Ez a gyakorlatban azért fontos, mert egy éjszakai, ismétlődő, hirtelen hanghatás sokkal zavaróbb lehet, mint egy nappali, rövidebb ideig tartó mezőgazdasági munkazaj. A lakossági panaszok többsége sem véletlenül az éjszakai pihenés megzavarásáról szól.
Ha egy vadriasztó működése zavaró, több irányból is meg lehet közelíteni az ügyet.
Első lépésként sokszor érdemes a használóval, a gazdával vagy a vadászatra jogosulttal egyeztetni. Nem minden konfliktus igényel azonnal hatósági eljárást. Sok esetben már az is sokat segíthet, ha változik az eszköz iránya, távolsága, működési gyakorisága, időzítése, vagy ha éjszakára kevésbé zavaró üzemmódra váltanak. Mi kifejezetten azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy az ilyen érzékenyesetekben éjszakára inkább az ultrahangos és a villanófényes üzemmódot kapcsolják csak be.
Ha ez nem vezet eredményre, zajvédelmi panasszal a hatáskörrel rendelkező hatósághoz lehet fordulni. A hatáskör attól függhet, milyen zajforrásról és milyen tevékenységről van szó. Egyes ügyekben a jegyző, más ügyekben a területi környezetvédelmi hatóság járhat el.
A zajvédelmi eljárásban a hatóság mérést, számítást, helyszíni ellenőrzést vagy szakértői vizsgálatot is alkalmazhat. A kérdés ilyenkor nem pusztán az, hogy zavaró-e a hang, hanem az is, hogy a vonatkozó zajvédelmi szabályok szerint határérték feletti vagy veszélyes mértékű zajterhelésről van-e szó.
A vadriasztók körüli vitákban gyakran felmerül az igény: tiltsák be őket teljesen. Ez érthető reakció, ha valaki hetekig vagy hónapokig nem tud pihenni. Jogi és gyakorlati szempontból azonban az általános tiltás ritkán jó megoldás.
Egyrészt a gazdáknak joguk és kötelességük is védekezni a vadkár ellen. Ha a vadkár jelentős, és nincs megfelelő védekezés, abból komoly gazdasági veszteség lehet. Másrészt a vadkár-megelőzés a vadászatra jogosult és a földhasználó közös feladata, amit a vadászati törvény is elismer.
Emellett a helyi önkormányzatok mozgástere sem korlátlan. A helyi rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Ez azt jelenti, hogy egy település nem szabályozhat akármit akárhogyan, ha arra országos törvény vagy kormányrendelet már keretet ad. A nagyrédei ügyben is éppen ez volt az egyik jogi patthelyzet: a lakosság védelmet szeretett volna, miközben az általános helyi tiltás jogszerűsége erősen kérdésessé vált.
A valódi megoldás ezért nem feltétlenül a tiltás, hanem a szabályozott, egyeztetett, időben és mértékben korlátozott használat.
A kellő mérték nem egyetlen varázsszám. Nem lehet minden táblára, minden völgyre, minden szőlőhegyre és minden településre ugyanazt a távolságot, hangerőt vagy működési időt ráhúzni. Más egy külterületi ültetvény, amely messze van a lakóházaktól, és más egy olyan terület, amelynek közelében emberek alszanak.
A kellő mérték inkább szemléletet jelent: a vadriasztó ott működjön, ahol ténylegesen szükség van rá. Ne általánosságban "a biztonság kedvéért", hanem konkrét vadkárveszély miatt.
Addig működjön, amíg a veszély fennáll. Ha egy időszakban már nincs fokozott kárveszély, a használatot csökkenteni vagy szüneteltetni kell. Ez egyébként a hozzászokás valószínűségét is csökkenti, így egyből két pozitív hatással számolhatunk.
A vadriasztó ilyenkor tehát úgy működjön, hogy a környező lakosságot a lehető legkevésbé zavarja. Ez jelenthet ritkább hanghatást, más irányba fordítást, távolabbi elhelyezést, időzítést vagy éjszakai üzemmódváltást.
És ami különösen fontos: ha lehetőséged van rá, a vadriasztást ne egyetlen eszközre építsd. A jó vadkár-megelőzés több módszer kombinációja: fizikai védelem, riasztás (fénnyel, hanggal, vagy szaggal), vadgazdálkodási intézkedések, egyeztetés a vadászatra jogosulttal, és szükség esetén hatósági közreműködés.
A vadak sokszor éjszaka aktívak, ezért érthető, hogy a gazdák éjszaka is védekezni szeretnének. Csakhogy az éjszaka a lakosság szempontjából is kiemelten érzékeny időszak. A pihenéshez való érdek nem kényelmi szempont, hanem az egészséghez és az otthon nyugalmához kapcsolódó alapvető igény.
Magyarország Alaptörvénye is védi a magán- és családi életet, valamint az otthon nyugalmát. Ez nem jelenti azt, hogy minden éjszakai mezőgazdasági zaj automatikusan jogsértő lenne, de azt igen, hogy az otthon pihenésre szolgáló funkcióját a jog is komolyan veszi.
Éppen ezért éjszaka különösen indokolt a legkevésbé zavaró vadriasztási módokat előnyben részesíteni. Ha van halkabb, irányítottabb, ritkább vagy más érzékszervre ható megoldás, akkor azt érdemes mérlegelni. Nemcsak a jogi kockázat miatt, hanem azért is, mert a gazdák és a lakók hosszú távon egymás mellett élnek.
A legjobb konfliktus az, amely ki sem alakul. Ehhez a gazdának érdemes előre gondolkodnia.
Használat előtt célszerű egyeztetni a vadászatra jogosulttal, és dokumentálni, hogy miért indokolt a vadriasztás. Ha később vita alakul ki, sokat számíthat, hogy a gazda nem ötletszerűen, hanem tényleges vadkárveszély alapján járt el.
Érdemes figyelni az elhelyezésre. Egy vadriasztó nemcsak attól hangos, hogy mekkora hangot ad ki, hanem attól is, merre irányul, milyen domborzati viszonyok között működik, mennyire verődik vissza a hang, és milyen közel van a lakóházakhoz.
Hasznos lehet a működési idő naplózása is. Mikor kapcsolták be, meddig működött, milyen gyakran adott jelzést, milyen vadkárveszély indokolta? Ez nem kötelező minden esetben, de vitás helyzetben erősítheti a gazda pozícióját.
És talán a legfontosabb: a lakosságot nem ellenségként kell kezelni. Ha egy településen előre tudják, hogy egy kritikus időszakban vadriasztás várható, ha van kapcsolattartó, ha lehet jelezni a panaszt, és ha a gazdák hajlandók finomhangolni a működést, akkor sokkal kisebb az esélye annak, hogy a kérdésből hatósági vagy politikai ügy lesz.
A lakossági oldalról is fontos a fokozatosság. Először érdemes pontosan rögzíteni, mikor, milyen gyakran és milyen időszakban hallható a zavaró hang. Egy általános panasz, hogy "mindig hangos", kevésbé kezelhető, mint egy konkrét napló: dátum, időpont, időtartam, észlelés helye.
Ezután érdemes megkeresni az önkormányzatot, a gazdát, a hegyközséget vagy a vadászatra jogosultat, ha ismert. Sok esetben a használó nincs is tisztában azzal, hogy a hang milyen erősen hallatszik be a lakóterületre. Ezért könnyen lehet, hogy már azzal megoldódik a konfliktus, hogy felhívjuk a figyelmét erre.
Ha nincs megoldás, zajvédelmi bejelentést lehet tenni az illetékes hatóságnál. Ilyenkor a cél nem feltétlenül az eszköz teljes betiltása, hanem annak vizsgálata, hogy a működés megfelel-e a zajvédelmi előírásoknak, illetve szükséges-e korlátozás, módosítás vagy határérték megállapítása.
Felmerülhet birtokvédelmi eljárás is. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan használóját védelem illeti meg a szükségtelen zavarásokkal szemben. Ha valaki a saját otthonában tartósan nem tud pihenni egy külső zavarás miatt, akkor bizonyos esetekben birtokvédelmi igényt is előterjeszthet.
A vadriasztás jövője valószínűleg nem az lesz, hogy minden hanghatású eszközt betiltanak, és nem is az, hogy a lakosságnak mindent tűrnie kell. A járható út az, hogy a védekezés okosabbá, célzottabbá és kevésbé konfliktusossá válik.
A gazdák érdeke az, hogy a termés megmaradjon. A lakók érdeke az, hogy az otthonukban pihenni tudjanak. A két érdek nem zárja ki egymást, de csak akkor fér meg egymás mellett, ha a vadriasztás nem korlátlan, hanem indokolt, időszakos és a környezethez igazított, illetve okosan beállított.
A fő elv egyszerű: vadriasztóra szükség van, de csak a kellő mértékben, és csak addig, ameddig valóban indokolt.
A Vadalarm Smart vadriasztók ebbe a szemléletbe illeszkednek. Ezek az eszközök ugyan hallható tartományban is működnek, tehát nem teljesen hangtalan megoldások, de a Vadalarm Smart okostelefonos alkalmazással többféle riasztási mód is beállítható rajtuk. Bekapcsolható az ultrahang és a fényjelzés is, így a riasztás nem kizárólag erős, emberi fül számára zavaró hanghatásra épül, hanem ultrahangra és fényre is (így ez utóbbiakkal nem zavarjuk a környéken lakókat sem).
Ez különösen éjszaka lehet előnyös. Amikor a lakosság pihenése a legérzékenyebb kérdés, érdemes olyan vadriasztási módot választani, amely továbbra is segíti a termés védelmét, de kisebb eséllyel okoz konfliktust a környéken élőkkel. A Vadalarm Smart termékcsalád ezért jó választás lehet azoknak a gazdáknak, akik nemcsak hatékonyan, hanem felelősen is szeretnének védekezni: úgy, hogy közben a vadkár elleni küzdelem ne váljon a gazdák és a lakosság közötti állandó feszültség forrásává.
A leghatékonyabb módszer vadkár ellen: akár 90%-kal csökkentheti a vad- és madárkárt. Azonnali eredmények, pénz visszafizetési garancia.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
