
Az afrikai sertéspestis (ASP) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely kizárólag a házi sertéseket és a vaddisznókat érinti. Nevét onnan kapta, hogy eredetileg Afrikában írták le, de mára Európában és Ázsiában is elterjedt. A vírus ellen nincs hatékony gyógymód vagy vakcina, így az egyetlen védekezési lehetőség a szigorú járványügyi intézkedések betartása.
Az ASP nem veszélyes az emberre, de a gazdaságokra és a mezőgazdaság egészére óriási terheket ró. Egy fertőzés kitörésekor tömeges állatleölésre és komoly exportkorlátozásokra kerülhet sor.
Az utóbbi hónapokban Németország vált a járvány európai gócpontjává.
Észak-Rajna-Vesztfália tartományban augusztus közepére 92 esetet igazoltak a vaddisznóállományban. A fertőzés főként két körzetre korlátozódik: Olpe (59 eset) és Siegen-Wittgenstein (33 eset). Bár a szám folyamatosan nő, egyelőre sikerült lokalizálni a terjedést, így a zónák kiterjesztésére nem volt szükség.
Hessen tartományban sokkal súlyosabb volt a helyzet az év első felében: az első negyedévben 856, a másodikban 700 esetet azonosítottak. A harmadik negyedévben azonban visszaesett az új fertőzések száma, július 1-je óta „csak” 48 új esetet találtak. Ez azt mutatja, hogy a járvány terjedése időszakosan lassítható, de teljesen megállítani egyelőre nem sikerült.
A WOAH (Állategészségügyi Világszervezet) adatai szerint a legtöbb eset továbbra is Németországra koncentrálódik, de a környező országokban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában – is folyamatosan jelen van a vírus.
Az ASP vírus rendkívül ellenálló: hosszú ideig túlél a környezetben, a húsban és a származékos termékekben is.
Főbb terjedési módjai:
közvetlen érintkezés fertőzött állattal,
fertőzött takarmány, eszköz vagy jármű,
nem megfelelően kezelt hús és húskészítmény,
vaddisznóállományokon keresztül történő lassú, de biztos terjedés.
Ezért a vadászok, állattartók és a hatóságok együttműködése kulcsfontosságú a vírus megállításában.
Az afrikai sertéspestis elleni védekezésben minden érintett szereplőnek van feladata:
Vadászok: a lelőtt vaddisznókat kötelező vizsgálatra küldeni, a tetemeket megfelelően ártalmatlanítani.
Gazdák: szigorú higiéniai szabályok betartása, járművek és eszközök fertőtlenítése, idegen állatokkal való kontaktus minimalizálása.
Lakosság és turisták: tilos sertéshúst vagy házi készítésű húskészítményt bevinni a fertőzött területekről, és nem szabad a természetben eldobni ételmaradékot.
Hatóságok: fertőzött zónák kijelölése, állatmozgás korlátozása, szükség esetén állományfelszámolás.
Fontos kiemelni: az ASP nem zoonózis, azaz nem terjed emberre. Ugyanakkor gazdasági és élelmiszerbiztonsági szempontból hatalmas kárt okozhat. Ha a fertőzés bekerül egy nagyobb sertéstelepre, annak felszámolása teljes gazdaságokat tehet tönkre.
Az afrikai sertéspestis továbbra is súlyos fenyegetést jelent Európa sertésállományára. Bár a betegség nem veszélyes az emberekre, a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás szempontjából rendkívül komoly következményekkel jár. A legfontosabb tanulság: a járványt teljesen megállítani jelenleg nem tudjuk, de a felelős állattartással, a higiéniai szabályok szigorú betartásával és a vadállomány ellenőrzésével lassíthatjuk a terjedését.
Ha állattartó telepedet szeretnéd megvédeni a betévedő vadaktól, akkor mindenképp érdemes vadriasztóval, vagy villanypásztorral védekezned!