Ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség Magyarországon. Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 1400 állatot kellett levágni. 1973 után 2025 március elején a ragadós száj- és körömfájás hivatalosan is visszatérít az országba. Olvasd el írásunkat, és kerülj képbe a legfontosabb információkkal.
A vírus jelenlétét a NÉBIH laboratóriuma is megerősítette, ezért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását. A tovább terjedés megállításának érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések léptek életbe, melyek magukba foglalják a fogékony fajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, bivaly) szállításának tilalmát is.
Ez egy rendkívül fertőző betegség (a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus), a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat (juh, kecske, sertés, bivaly) érintett lehet. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. Már csak azért is szükség van erre, mert a betegséget átvészelt állatok is tovább hordozhatják a kórokozókat.
Azt, hogy pontosan hogyan kerülhetett a telepre a vírus, még nem tudjuk. A hivatalosan is igazolt legutóbbi és legközelebbi eset egy németországi bivalyfarmon volt január 10-én. Ezt megelőzően egyébként Németországban is nagyon régen, 1988-ban találtak utoljára fertőzött egyedeket.
A ragadós száj- és körömfájás (rövidítve RSzKF) elsődlegesen a garat nyálkahártyáján fertőzi meg az állatot, majd a nyirokrendszeren keresztül jut el a fiatal hámsejtekhez. Azokat megöli, és elfolyósítja, aminek következtében hólyagok alakulnak ki a szájban, az orrban, a tőgyön és a lábvégeken. Újszülött állatoknál szívizomgyulladást (myocarditis) is okozhat az esetek 20-25%-ában, így nem ritka jelenség az újszülöttek tömeges elhullása sem.
A megjelenésük után maximum 2 napon belül felszakadó hólyagokból a vírusmolekulák milliói szabadulnak ki, rákerülve az állat nyálára, a takarmányra, vagy a dolgozók kezére és ruhájára. Noha védőoltás már a 60-as években is létezett, az csak lassítani tudja a betegség megjelenését, és kialakulását. A felszakadt hólyagokba baktériumok bekerülve akár vérmérgezést is előidézhetnek.
Azért kiemelt jelentőségű állat a szarvasmarha, mert a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékony. Ez egy extrém módon fertőző betegség, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat (juh, kecske, sertés, bivaly) érintett lehet, nem beszélve a vadon élő állatokról, mint a szarvas, az őz, vagy a vaddisznó.
Noha a betegség mortalitási (halálozási) rátája 5% körüli, óriási mértékű negatív hatását az adja, hogy a vírust túlélő állatokban is maradandó károkat okoz a tejtermelés jelentős csökkenésével. Ez indokolja a drasztikus lépéseket a hatóságok részéről is.
Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik. Ezen kívül szinte bármilyen olyan eszközzel vagy takarmánnyal tud terjedni, amellyel az állatok érintkezhettek. Persze napjainkban az egyik leggyakoribb fertőzési mód minden bizonnyal a vírus telepről telepre járó szakemberek ruházatán való megtelepedése. Sőt, az 1981-es száj- és körömfájás (angolul FMD) járvány során tudományos kutatások igazolták, hogy a vírus képes volt széllel terjedni Franciaországból az Egyesült Királyságba.
Terjedhet a betegség lappangási stádiumában (2-10 nap) lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával, de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.), a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.).
Természetesen minden, alapvetően állatokra veszélyes vírus esetében fel kell merülnie a kérdésnek, hogy vajon mennyire veszélyes emberre. Mivel a vírus már egy ideje velünk van, volt rá precedens, hogy ember is megfertőződött. Ilyenkor megjelenhetnek bizonyos enyhe bőrtünetek, de ez jelentős betegséget nem okoz emberben, tehát ki lehet jelenteni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, állatokban okoz megbetegedést.
Nem is lehet kérdés, hogy egy potenciális járvány idején minden állattartóra nagy felelősség hárul, hogy még gyakrabban ellenőrizze az állatokat, kifejezetten odafigyelve a betegség tüneteire. Amennyiben bárki bármilyen állaton tünetet észlel (hólyagképződés és láz), kötelessége értesíteni az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot. Ők mintát vesznek és a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumában bevizsgálják a CoVid19 világjárvány során már megismer PCR technológia segítségével. Erről bővebb tájékoztatást a NÉBIH oldalán olvashatsz.
Noha nem egy új vírusról van szó, még sincs rá vakcina. Az 1960-as években ugyan már pusztított hazánkban is, ám akkor még koránt sem voltak ilyen fejlett technológiáink, és az ellenintézkedések sem voltak ilyen drasztikusak. Érdemes megnézni ezt az 1966-os filmet, melyben egyértelműen látható, hogy a vírust túlélő állatokat például abban az időben nem vágták le, nem égették el tetemeiket, és mégis véget ért a járvány. Ez némi bizakodásra ad okot.
A potenciális járvány megelőzéséhez mindenképpen tisztában kell lennünk két fontos dologgal. Egyrészt, hogy a vírus csak úgy önmagában néhány órán át marad fertőzőképes. Azonban trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél. Tehát minél jobban beékelődik az állati eredetű anyagokba, annál tovább boldogan elél bennük. Ezért fontos például az állatok körmözése, és akár a levágott szaru elégetése.
Meglepő tény (szintén a NÉBIH oldaláról), hogy a vírus 6,5-ös pH alatt, illetve magas hőmérsékleten (56 °C) elpusztul. A környezetben fertőtlenítőszerekkel, mint a 2%-os NaOH vagy 0,2%-os citromsav, hatékonyan semlegesíthető. Érdekesség, hogy már a kávé, de még a tea pH-ját sem bírja ki. A kóláról meg inkább ne is beszéljünk. Tehát maga a vírus nem egy túl strapabíró molekula.
Az EU országainak óriási mértékű összefonódása már kevésbé ad okot az optimizmusra, hiszen országok között is sokkal könnyebb terjedést tesz lehetővé az áruk szabad áramlása. A mostani intézkedések pont ennek igyekeznek gátat szabni.
Ha megvizsgáljuk az elmúlt évtizedekben a betegség nyomait, a legutóbbi komoly járványt például 2001-ben azonosíthatjuk be. Ez Nagy-Britanniában volt, melyben több, mint 3,1 millió állatot vágtak le a vírus megállításának érdekében. A járványt nagyjából egy év alatt végül sikeresen megállították, és csak szórványosan terjedt át Franciaországra. Ehhez azonban kellettek olyan drasztikus intézkedések is a már említett óriási állatállomány felszámolása mellett, mint például a kóbor állatok mesterlövészekkel való kilövetése.
Jelenleg egy olyan stádiumban vagyunk, ahol még valóban elfojtható egy járvány, ezért is fontosak az aktuális intézkedések, melyek közül a legfontosabb, hogy a dunántúli régióban a fogékony állatok teljes forgalmi korlátozása lép életbe legalább 72 órára. Ezt követően pedig legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra mehetnek az állatok.
Azonban a szereplőknek felelős döntéseket kell hozniuk akkor is, ha a további szigorítások komoly anyagi károkkal járnak. A 2001-es brit járványban végül a haszonállatok 7-8%-át kellett levágni, amely eurómilliárdos károkat okozott. Valószínűleg ma Magyarország költségvetése nincs olyan helyzetben, hogy egy járvány esetén kártalanítsa a gazdákat. Noha az Agrárminisztérium igyekszik közleményeiben megnyugtatni az állattartókat, a legfontosabb most az export piacok megnyugtatása, hogy a korlátozások feloldása után ugyanazzal a bizalommal vásároljanak húsvétra bárányokat, mint korábban.
Összefoglalva tehát az időközben felerősödő madárinfluenza és az immár 7 éve hazánkban is terjedő sertéspestis mellett a ragadós száj- és körömfájás elharapózása nagyon nagy ütést jelentene az ágazatnak, amit valószínűleg nem tudna kellő mértékben kompenzálni az állam. Bízzunk benne, hogy erre nem is lesz szükség, és pár napon belül mindenki fellélegezhet!
⚠️Frissítés⚠️
Sajnos a cikk írását követően pár nappal egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai szarvasmarha állományban állapította meg a szlovák hatóság az RSzKF kórokozó jelenlétét. A járvány megfékezése érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos újabb intézkedések bevezetéséről döntött. Győr-Moson-Sopron vármegyében, a határ menti 10 km-es sávban legeltetési tilalom lépett érvénybe április 7-ig. A szlovákiai kitörések miatt létrehozott megfigyelési körzetben a szarvasmarhákat és juhokat ez idő alatt kötelező zártan tartani. A sertések jelentős szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében. A járványügyi kockázat számottevően csökkenthető a sertésállomány levágásával, amit a korlátozott területen március 31-ig kell megtennie a gazdáknak.
A Vadalarm Plus okos villanypásztor lehetővé teszi számodra, hogy készüléked erősségét okostelefonodról tudd vezérelni. A készülék megbízható működéséről ráadásul a kijelzőn és a visszajelző LED-eken keresztül is kapsz információt. A bővebb műszaki információkért kattints ide.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
