Az elektromos autók piaca tagadhatatlanul növekszik. Ha nem is olyan extrán optimista tempóban, mint ahogy pár éve várták az elemzők. Mégis lassan hazánkban is átlépik a 10%-ot az új autó eladásokban (és ebben nincsenek benne a használtan behozott autók). Így lassan aktuális kérdés lesz, hogy a nyestek várhatóan mennyire fogják preferálni őket. Ebben a cikkünkben ezt vizsgáljuk meg.
2024-ben nagyjából minden tizedik, Magyarországon forgalomba helyezett új autó már elektromos volt. Norvégiában például már jóval előrehaladottabb szakaszban jár az elektromos átállás: konkrétan több elektromos autó van az utakon, mint benzines. Annak megbecslésére nem vállalkoznánk, hogy mikor jutunk el a norvég szintre, de előbb-utóbb biztosan el fogjuk érni azt, ugyanis jelenleg nem ismerünk más, környezetkímélőbb és élhetőbb hajtásmódot. A nyest probléma azonban jóval korábban, akár már most is aktuális lehet.
Ahhoz azonban, hogy választ találjuk a címben feltett kérdésre, először végig kell gondolnunk, hogy a nyestek miért költöznek be egyáltalán az autók motorterébe. Elsősorban a motor melege, másodsorban a motortérben használt szigetelőanyagok vonzzák be őket. Ki ne vágyna ugyanis - pláne a hidegebb hónapokban - egy olyan menedékre, ami megóvja a környezet viszontagságaitól, és még meleget is ad nulla rezsiköltséggel?
Nyomozásunk következő szakaszához fontos tudnod, hogy a belsőégésű motorok az üzemanyagban rejlő energia nagyjából kétharmadából hő, egyharmadából pedig mozgási energia lesz (ez utóbbi hajtja az autót). Elektromos járművek esetében azonban az akkuban tárolt energiának nagyja (90-95%-a) mozgási energiává alakul, így szinte semmi veszteség nem termelődik, ami felmelegíthetné a motorteret.
A nyestek egyik fő motivációja, hogy meleg helyet keressenek a hidegebb időszakokban. Az elektromos autók motortere általában kevésbé melegszik fel, mint a belső égésű motorral szerelt autóké. Ez csökkentheti annak esélyét, hogy a nyestek beköltözzenek, különösen télen. Persze a téli fűtés hője ugyanúgy vonzó lehet a nyestek számára, ám mivel a modern villanyautókban ezt hőszivattyúval oldják meg, az utastéren kívül szinte semmi nem érzékelhető belőle.
A másik vonzótényező, a szigetelőanyag - a hőhöz hasonlóan - kisebb mennyiségben fordul elő az elektromos autókban, ugyanis ezek az anyagok eredendően a motor zajának csillapítására lettek beépítve. Az elektromos motorok pedig jóval csendesebbek, így kevesebb hangszigetelés kell beléjük.
Bár a nyestek várhatóan ritkábban választják az elektromos autókat, a szerencsétlen esetek nagyobb problémát jelenthetnek. Az elektromos autókban ugyanis több és érzékenyebb kábel található, mint a hagyományos autókban. Ráadásul ezek között nagyfeszültségű vezetékek is vannak, amelyek nemcsak a javítási költségeket növelhetik meg, de akár balesetveszélyt is okozhatnak.
Egy egyszerű kábelrágás helyreállítása egy belső égésű motoros autóban relatíve olcsóbb lehet, míg egy elektromos autónál akár több százezer forintos tételt is jelenthet.
Az elektromos autók drágábbak, érzékenyebbek, és a nyestek által okozott károk is arányosan nagyobb problémát okozhatnak - noha valószínűségük kisebb. Ezért különösen fontos, hogy megelőzzük a bajt. Ebben nyújt megbízható segítséget a Vadalarm rágcsáló- és nyestriasztó.
Ez az ultrahangos készülék hatékonyan távol tartja a nyesteket, anélkül hogy ártana nekik. Könnyen beszerelhető, és az elektromos autók szellősebb motorterében még az ultrahang is jobban tud terjedni, emiatt hatékonysága is jobb lesz. Így nemcsak a nyugalmunkat őrizhetjük meg, hanem a pénztárcánkat is megvédhetjük a nem várt kiadásoktól.
Bár az elektromos autók kevésbé lehetnek vonzóak a nyestek számára, még mindig érdemes elővigyázatosnak lenni, hiszen az általuk okozott károk drágábbak és komplexebbek lehetnek. Ha meg akarod előzni a problémát, válaszd a Vadalarm rágcsáló- és nyestriasztót, és biztosítsd autód védelmét hosszú távon!