Mennyi vadat nevelünk azért, hogy levadásszuk?
A 2025/26-os idény adatai szerint 597 710 tenyésztett madarat helyeztek ki Magyarországon, közülük 529 799 egyedet kifejezetten vadászati céllal. Ez szabályozott és az országos statisztikában nyíltan szereplő gyakorlat, mégis könnyű félreérteni miatta a terítékadatokat. A sok elejtett fácán, fogoly vagy réce nem feltétlenül erős vadon élő állományt, hanem részben intenzív utánpótlást jelez.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2025/26-os jelentése külön közli, hány madarat helyeztek ki vadászatra, és hányat a természetes állomány pótlására. A különbség nem apró részlet, hanem a számok helyes értelmezésének kulcsa.
| Faj | Vadászatra kihelyezve 2025-ben | Állománypótlásra kihelyezve | 2025/26-os teríték | 2026-ra tervezett vadászati kihelyezés |
|---|---|---|---|---|
| Fácán | 430 889 | 63 145 | 406 008 | 584 115 |
| Szürke fogoly | 11 646 | 2 354 | 5 416 | 17 670 |
| Tenyésztett tőkés réce | 66 391 | 2 412 | 40 119 | 91 170 |
| Vörös fogoly | 20 873 | nincs közölt adat | 11 323 | 29 260 |
| Összesen | 529 799 | 67 911 | 462 866 | 722 215 |
A teríték összege nem tekinthető a kihelyezett madarak mérlegének. Nem feltétlenül ugyanazokról az egyedekről és ugyanarról az időszakról van szó, a fácánterítékben pedig vadon született madarak is lehetnek.
Mit jelent valójában a közel 600 ezer madár?
A kihelyezett állatok 88,6 százaléka vadászati célt szolgált, csak 11,4 százalékuk került ki a természetes állomány pótlására. Másképp fogalmazva, a mesterséges apróvad-tenyésztés elsődleges országos szerepe ebben az évben nem az állomány helyreállítása, hanem a vadászati lehetőség megteremtése volt.
Ez önmagában nem botrány, és nem is titok. A félreértés akkor kezdődik, amikor a terítéket a vadon élő állomány egészségi bizonyítványaként olvassuk. Az ilyen teríték részben vadgazdálkodási teljesítmény, részben termelési adat.
A fácánteríték mit árul el a vadon élő állományról?
Fácánból 430 889 példányt helyeztek ki vadászati céllal, további 63 145 egyedet pedig állománypótlásra. A kettő együtt 494 034 madár, vagyis az összes kihelyezés több mint négyötöde. Ugyanebben az idényben 406 008 fácán került terítékre.
A két szám feltűnően közel van egymáshoz, mégsem lehet egyszerűen elosztani őket. Az országos adatok nem követik külön a kiengedett madarak sorsát, a teríték nem választja szét a tenyésztett és a vadon született egyedeket, az időszakok sem alkotnak zárt tenyésztési mérleget. Így nem tudjuk megmondani, a kibocsátott fácánok mekkora része élte túl az első heteket, mennyi szaporodott, és hányat ejtettek el.
A jelentett tavaszi fácánállomány közben 567 507-ről 593 827 példányra, 4,64 százalékkal nőtt. Ez lehet kedvező jel, de a több százezres kibocsátás mellett nem bizonyítja önmagában a természetes szaporulat megerősödését. Az OVA-adatok megbízhatóságáról szóló cikkünkben éppen ezért hangsúlyoztuk, hogy az állománybecslést és a hasznosítást mindig a mögöttes gazdálkodási beavatkozásokkal együtt kell olvasni.
A szürke fogoly mutatja meg legjobban az ellentmondást
2025 tavaszán mindössze 6693 szürke foglyot becsültek az egész országban, miközben az év során 14 000 példányt helyeztek ki, közülük 11 646-ot vadászatra. A teríték 5416 egyed volt, ezt maga az OVA is kibocsátáshoz kötött terítékként nevezi meg. A következő tavaszi becslés 7039 példányra emelkedett.
Az 5,17 százalékos növekedés jól mutat egy táblázatban, de nem nevezhető egyértelmű természetes állományjavulásnak, amikor egy év alatt a tavaszi becslés kétszeresének megfelelő madarat engedtek szabadon. A történelmi összehasonlítás még kijózanítóbb. Az OVA 1960-ra 758 890 foglyot közöl, a 2026-os becslés ennek még az egy százalékát sem éri el.
A kibocsátás vadászati lehetőséget teremthet, de önmagában nem állít helyre vadon élő állományt. Ehhez megfelelő élőhely, sikeres költés, jó csibetúlélés és több éven át fennmaradó, önfenntartó populáció kell.
A récénél legalább külön látszik a tenyésztett rész
A tőkés récénél tisztább a kép, mert az OVA külön soron közli a vadon élő és a tenyésztett madarak terítékét. A 2025/26-os idényben 40 119 tenyésztett tőkés récét és 18 741 vad tőkés récét lőttek. A kettő együtt 58 860 példány, ebből a tenyésztett madarak részesedése több mint 68 százalék volt.
A vörös fogolynál még egyértelműbb a vadászati cél. Az OVA 20 873 kihelyezett és 11 323 elejtett példányt közöl, természetesállomány-pótlást nem tüntet fel. Ezek a számok sokkal inkább egy kibocsátásra épülő vadászati gyakorlatot, mint egy vadon élő magyarországi állomány változását írják le.
Több madarat terveznek kihelyezni 2026-ban
A 2026-os tervek szerint 788 250 madár kihelyezésével számolnak, közülük 722 215 példány kerülne ki vadászati céllal. Ha ez megvalósul, a vadászatra szánt kibocsátás több mint harmadával haladná meg a 2025-ös tényleges értéket. Fácánból önmagában 584 115 vadászati célú kihelyezést terveznek.
Ezek még tervek, nem teljesített adatok, ezért a következő jelentésig nem szabad tényként kezelni őket. Az irány azonban világos, a hazai apróvadvadászat egy része a következő idényben is erősen támaszkodhat a mesterséges utánpótlásra.
Egy hosszú távú brit fácánvizsgálat szerint a kibocsátások növelték az elejtett madarak számát, de nem állították meg a vadon élő fácánállomány nagy léptékű csökkenését. A brit helyzet nem azonos a magyarral, a tanulság mégis fontos. A vadászható mennyiség növelése és a természetes állomány helyreállítása két külön eredmény.
Ezért a jövőben nemcsak azt kellene közölni, hány madarat engedtek ki és hány került terítékre. Látni kellene a tenyésztett madarak túlélését, költési részvételét, az utódok sikerét, valamint azt is, hogy a terítéken belül mekkora a vadon született egyedek aránya. Addig a magas fácán vagy fogolyterítékből legfeljebb a vadászati kínálatra következtethetünk biztosan, a természetes állomány állapotára nem.
Ha a vad már nem statisztika, hanem rendszeres vendég a kertedben vagy a földeden, lépj időben. Kattints ide, és nézd meg a Vadalarm vadriasztó megoldásait.
Gyakori kérdések a mesterséges apróvad-tenyésztésről
Miért helyeznek ki tenyésztett apróvadat?
Elsősorban vadászati lehetőség biztosítására, kisebb részben a természetes állomány pótlására. A 2025-ös országos adatban a kihelyezett madarak 88,6 százaléka vadászati célt szolgált.
Megmutatja a fácánteríték a vadon élő állomány nagyságát?
Nem. A terítékben tenyésztett és vadon született madarak egyaránt lehetnek, az országos statisztika nem választja szét őket. A teríték ezért a vadászati hasznosítást mutatja, nem a természetes populáció pontos méretét.
Mi történik a kihelyezett, de el nem ejtett madarakkal?
Egy részük túlélhet és tovább vándorolhat, mások ragadozók áldozatává válhatnak, elpusztulhatnak vagy később kerülhetnek terítékre. Az országos összesítésből ezek aránya nem állapítható meg.
