Telefonos ügyfélszolgálatunk ma nem elérhető. Arra kérünk, ha kérdésed van írj e-mailt, vagy keress minket hétfőn!
Noha a természetjárók számára leginkább az őszi szarvasbőgések jutnak eszébe, ha párzási időszakról van szó, ám az őzek is rendelkeznek egy ilyen jellegzetes időszakkal.
Nyár közepén nemcsak a mezőgazdasági forgalom, a motorosok és a turisták miatt kell óvatosabban közlekedni a vidéki utakon. Július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka is, amely alatt az állatok viselkedése látványosan megváltozik.
Az őzek ilyenkor többet és gyorsabban mozognak, kevésbé figyelnek a környezetükre, és olyan helyeken vagy napszakokban is megjelenhetnek, ahol máskor ritkábban találkozunk velük. Emiatt néhány hétre jelentősen megnő a vadbalesetek kockázata.
Az őzek párzási időszaka hazánkban jellemzően július közepén kezdődik, és augusztus közepéig tart. A legintenzívebb időszak általában július utolsó és augusztus első napjaira esik.
Az őzek nászát üzekedésnek vagy barcogásnak is nevezik. Ilyenkor a bakok aktívan keresik a sutákat, követik és gyakran hosszabb időn keresztül kergetik őket.
A mozgás nem feltétlenül marad egy erdőn vagy mezőn belül. A menekülő suta és az őt követő bak árkokon, mezsgyéken, földutakon és közutakon is átrohanhat.
Ezért különösen veszélyes ez az időszak: az őz nem feltétlenül azért kerül az úttestre, mert át akar kelni rajta. Előfordulhat, hogy a párzási hajszában egyszerűen keresztezi az utat, anélkül hogy érzékelné a közeledő járművet.
Az év nagy részében a bakok és a suták viszonylag jól körülhatárolható területeken mozognak. A bakok tavasszal territóriumot foglalnak, amelyet más bakokkal szemben védelmeznek.
A párzási időszakban azonban a suta keresése válik elsődlegessé. A bak szag- és hangjelek alapján követheti a nőstényt, miközben a környezetében lévő veszélyekre kevesebb figyelmet fordít.
A suta nem feltétlenül áll meg azonnal a bak előtt. Gyakran hosszabb kergetőzés előzi meg a párzást. Ennek során jellegzetes, körkörös nyomok, úgynevezett boszorkánygyűrűk alakulhatnak ki a növényzetben.
A kergetőzés közben az állatok:
A természetes óvatosságuk nem szűnik meg teljesen, de a szaporodási ösztön ebben a néhány hétben erősen befolyásolja a viselkedésüket.
Az őz szaporodása különleges alkalmazkodást mutat. Bár a párzás nyáron történik, az embrió fejlődése nem indul meg azonnal teljes ütemben.
A megtermékenyített petesejt hónapokig nyugalmi állapotban marad, és csak később ágyazódik be a méh falába. Ezt késleltetett beágyazódásnak nevezik.
Ennek köszönhetően a gidák nem tél közepén, hanem jellemzően a következő év májusában vagy júniusában születnek meg, amikor már több táplálék és kedvezőbb időjárás várja őket.
A nyári párzás tehát nem véletlen időzítés, hanem az őz életmódjához igazodó szaporodási stratégia.
Az őz nem kizárólag erdei állat. Kifejezetten jól érzi magát a mezőgazdasági táblák, erdősávok, fasorok, bokros területek és kisebb erdőfoltok váltakozásából álló tájakon.
Fokozottan veszélyesek lehetnek azok az útszakaszok, amelyek mellett:
A magas nyári kultúrákból az őz szinte közvetlenül az autó elé léphet. Egy kifejlett kukoricaállományban sem az állat nem látja időben a járművet, sem a vezető az őzet.
A veszélyt ezért nem kizárólag a vadveszélyt jelző táblák környezetében kell komolyan venni. Őzek olyan útszakaszokon is felbukkanhatnak, ahol nincs figyelmeztető jelzés. A rendőrség szerint erdők, kisebb erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek, magas füves és bokros részek mellett nappal is számítani kell vadakra.
Az őzek normális körülmények között leginkább hajnalban és alkonyatkor aktívak. Az üzekedés alatt azonban ez a megszokott napi ritmus részben felborulhat. A bakok a nap közepén is követhetik a sutákat, ezért július végén és augusztus elején akár erős napsütésben, délben is kirohanhat őz az úttestre.
Ez különösen megtévesztő lehet az autós számára. Sokan sötétedéskor számítanak vadra, nappal viszont nagyobb sebességgel és kisebb óvatossággal közlekednek. Az üzekedés heteiben ezért éjjel-nappal indokolt a fokozott figyelem, főleg a mezőgazdasági és erdős területeken vezető mellékutakon.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy az első állat után nem szabad azonnal visszagyorsítani. A párzási időszakban különösen valószínű, hogy a suta után közvetlenül megjelenik az őt követő bak. Más évszakokban pedig egy kisebb csoport további tagjai követhetik az elsőként átkelő állatot.
Ha tehát egy őz átfutott előttünk:
A második őz sokszor még veszélyesebb, mert a vezető figyelme az első állatra irányul, miközben már azt feltételezi, hogy elhárult a veszély.
Vadbaleset esetén néhány kilométer per órás különbség is sokat számíthat. Alacsonyabb sebességnél nemcsak több időnk marad reagálni, hanem a féktáv és az ütközés energiája is jelentősen csökken. Egy egyszerű példával: 90 kilométeres óránkénti sebességnél az autó másodpercenként körülbelül 25 métert tesz meg. Mire a vezető felismeri a veszélyt és megkezdi a fékezést, a jármű már több tíz métert haladhatott.
Ezért a vadveszélyes szakaszon nem elég betartani a megengedett legnagyobb sebességet. A sebességet az út beláthatóságához, a növényzethez, a fényviszonyokhoz és a lehetséges veszélyekhez kell igazítani. A rendőrség is azt hangsúlyozza, hogy a megengedett sebesség nem azt jelenti, hogy minden körülmények között annyival kell haladni. Már a 90-ről 80 kilométer per órára történő lassítás is több időt adhat a reagálásra.
Az autós vadriasztó sípok jellemzően apró, menetszéllel működő műanyag eszközök. A gyártói állítások szerint haladás közben olyan hangot bocsátanak ki, amely figyelmezteti vagy elriasztja az út mellett álló vadat.
A probléma az, hogy a sípok által létrehozott hang gyenge, és könnyen elveszik az autó motor-, gumi-, légáramlási és útzajában. Egyes mérésekben a vizsgált sípok nem a meghirdetett ultrahangot adták le, a kibocsátott hang pedig országúti környezetben nem bizonyult elegendően megbízható figyelmeztetésnek. Más kísérletekben még a szarvasok hallástartományán belül sugárzott hang sem változtatta meg következetesen az út mellett álló állatok viselkedését.
Ezért ezeket az eszközöket nem tekintjük valódi védelemnek. Különösen veszélyes lehet, ha a vezető a felszerelt síp miatt nagyobb biztonságban érzi magát, és kevésbé lassít. Az őzek párzási időszakában ráadásul még egy jól érzékelhető hang sem garantálná, hogy az állat megáll vagy a megfelelő irányba menekül. A megriadt őz akár éppen az úttest felé is futhat.
A leghasznosabb "vadriasztó" továbbra is:
Sötétben, lakott területen kívül érdemes használni a távolsági fényszórót, amennyiben ezzel nem vakítjuk el a többi közlekedőt.
Az erős fényben hamarabb észrevehetjük:
Ha őzet látunk az út közelében, váltsunk tompított fényre. A távolsági fényszóró elvakíthatja vagy megtorpanásra késztetheti az állatot. Közben lassítsunk, és legyünk felkészülve a teljes megállásra. Rövid hangjelzés esetenként felkeltheti az állat figyelmét, de erre sem szabad biztos megoldásként számítani.
Ha az állat közvetlenül az autó elé kerül, ösztönösen sokan megpróbálják félrerántani a kormányt. Ez azonban gyakran súlyosabb balesetet okoz, mint maga az ütközés.
Egy hirtelen kitérő manőver során az autó:
A rendőrségi ajánlás szerint ilyenkor erőteljesen fékezni, a járművet egyenesben tartani és szükség esetén hangjelzést adni célszerű. A kormány hirtelen félrerántását lehetőség szerint kerülni kell. Természetesen minden helyzet más, de általánosságban a kontrollált vészfékezés biztonságosabb, mint a kiszámíthatatlan irányváltás.
Ha megtörtént az ütközés, először gondoskodjunk az emberek biztonságáról. Álljunk meg biztonságosan, kapcsoljuk be a vészvillogót, vegyük fel a láthatósági mellényt, és helyezzük ki az elakadásjelző háromszöget, amennyiben ezt veszély nélkül meg tudjuk tenni.
Sérülés esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót. A vadbaleset közúti balesetnek minősül, ezért értesíteni kell a rendőrséget, és a helyszínt nem szabad egyszerűen elhagyni. A rendőrség intézkedik a területileg illetékes vadgazdálkodó értesítéséről is.
A sérült állathoz ne menjünk közel. Egy rémült, fájdalomban lévő őz rúgással vagy az agancsával súlyos sérülést okozhat. Az elütött vagy elpusztult vadat nem szabad elvinni. A vad nem válik az autós tulajdonává, elvitele lopásnak minősül.
Érdemes fényképeket készíteni:
Ezek a biztosítási és későbbi jogi ügyintézés során is hasznosak lehetnek.
Az őzek párzási időszaka már jóval a gidák születése után kezdődik, de nyáron még fiatal állatokkal is találkozhatunk. Ha egy gida mozdulatlanul fekszik a magas fűben, nem feltétlenül árva vagy beteg. Az őzsuta rendszeresen magára hagyja a gidát, majd visszatér hozzá szoptatni. A mozdulatlan fekvés és a rejtőszín a fiatal állat természetes védekezése.
Ne simogassuk meg, ne vigyük haza, és ne próbáljuk máshová áthelyezni. Segítségre akkor lehet valóban szükség, ha az állat láthatóan sérült, közvetlen veszélyben van, vagy bizonyíthatóan elpusztult mellette az anyja. Ilyenkor a rendőrséget, a helyi vadgazdálkodót vagy állatmentő szervezetet érdemes értesíteni.
Vadbaleset után könnyű úgy érezni, hogy az őz értelmetlenül vagy szándékosan rohant a jármű elé. Az állat azonban teljesen másképp érzékeli a közlekedési helyzetet, mint az ember.
Nem tudja felmérni:
A menekülési reakciója ragadozók elkerülésére alakult ki, nem pedig gyorsan haladó gépjárművek kezelésére. Egy közeledő autó zajára és fényére ezért kiszámíthatatlan módon reagálhat: megtorpanhat, visszafordulhat, vagy hirtelen átfuthat az úton.
A párzási időszakban ehhez társul a bak és a suta egymásra irányuló figyelme, ami tovább növeli a veszélyt.
Az őzek üzekedése természetes és minden évben ismétlődő jelenség. Nem lehet megakadályozni, hogy az állatok mozogjanak az élőhelyeik között, és azt sem, hogy időnként közutakat keresztezzenek.
A balesetek jelentős része azonban megelőzhető, vagy legalább az ütközés súlyossága csökkenthető.
Július közepétől augusztus közepéig ezért:
Az őzek számára ez a néhány hét a szaporodás időszaka. Az autósok számára viszont annak az időszaka, amikor a megszokottnál is fontosabb előre gondolkodni.
A Vadalarm Smart Pro Flash okos, önállóan működő megoldást kínál a vadak és madarak távoltartására, amely hanggal és fénnyel védi meg a területedet anélkül, hogy áramforrásra vagy bonyolult telepítésre lenne szükség.
Válaszolj 8 kérdésre és máris összeállítjuk személyreszabott villanypásztor rendszeredet!
Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!
