
Sokan kinevetik az idősebb generációkat, amiért hegynyi konzervet tartanak otthon a nehezebb időkre készülve. Aztán persze mind megtapasztaltuk, hogy 2020-ban a WC papír még nagyobb kincs volt. Pedig sem az élelmiszer, sem a WC papír ellátási lánca nem volt komoly veszélyben, pláne nem hazánkban.
De mi van, ha egyszer mégis beüt valami világvége forgatókönyv? Ezt nevezi a szakirodalom doomsday forgatókönyvnek. Vajon mit érdemes annyira védeni, hogy egy norvég jégmező alatt nemzetközi együttműködésben ássák el? Bizony, a gabonafajtákat (és még valamit)!
A világ egyik legismertebb, tudományosan is működő „Doomsday”-jellegű tartaléka a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergák, Norvégia), amely a Svalbard-szigetcsoport Longyearbyen nevű települése közelében, egy hegy belsejében, a permafroszt alatt található. Ez egy nemzetközi magbank, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy a világ élelmiszernövény-magvak genetikai diverzitását biztonságban tartsa természeti katasztrófák, háborúk, járványok vagy más váratlan események esetére. A létesítmény 2008. február 26-án nyílt meg, és Norvégia, a Crop Trust és a Nordic Genetic Resource Center együttműködésében működik.
A Seed Vault több mint 1,3 millió magmintát (accession) őriz, amelyek több mint 6 000 növényfajt képviselnek, beleértve alapvető tápláléknövényeket, mint kukorica, rizs, cirok, babok és sok más. Egyes források szerint a tárolt minták több évezrednyi mezőgazdasági történetet foglalnak magukban, és a létesítmény kapacitása akár 4,5 millió mintáig terjedhet.
A Seed Vaultban tárolt magvak duplikátumok: azokat már világszerte működő génbankok őrzik, és azok biztonsági másolataként kerülnek ide. A hivatalos cél az, hogy ha egy regionális génbank elveszíti gyűjteményét (pl. háború, természeti katasztrófa miatt), akkor a Svalbardban tárolt példányokból újra lehessen indítani a megőrzött növényfajták termesztését.
Újabb deposit eseményekről is található információ: például 2025 februárjában 21 génbank több mint 14 000 mintát helyezett el a Seed Vaultban, amelyek között olyan fontos növények szerepeltek, mint a sorghum, rizs, babok és kukorica, valamint olyan régiókból származó minták, ahol a helyi génbankok veszélyben voltak a konfliktus vagy természeti események miatt.
A Seed Vault azért jött létre, mert a mezőgazdasági biodiverzitás - vagyis az a sokféle növényfajta, amelyeket az ember évezredek alatt termesztett - kritikus a globális élelmiszerbiztonság szempontjából. A modern mezőgazdaság több ezer fajta közül csak néhányat használ széles körben, ami sérülékennyé teszi a globális élelmiszer-ellátást a klímaváltozás, kártevők vagy betegségek miatt. A Seed Vault ezt a biodiverzitást próbálja megőrizni hosszú távon.
A Seed Vault biológiai mag-mentésének analógiájaként létezik egy digitális „Doomsday Vault” is, amely szoftverkódot és digitális örökséget próbál hosszú távon megőrizni. A GitHub Archive Program részeként 2020. február 2-án GitHub több mint 100 millió aktív nyilvános repozitóriumáról készített pillanatfelvételt, majd az adatot (összesen közel 21 terabyte kódot) 186 speciális filmtekercsre írták és elhelyezték az Arctic World Archive (AWA) nevű létesítményben, amely egy elhagyott szénbányában található ugyancsak Svalbardon, a permafroszt alatt.
Ez az Arctic Code Vault célja, hogy a nyílt forráskódú szoftvereket és a digitális kulturális örökséget is megőrizze akár ezer évre, hasonló értelemben, mint a magvak genetikai diverzitását védi a Seed Vault. A kódokat olyan formátumban tárolják, amely hosszú távon olvasható marad még akkor is, ha az aktuális digitális technológiák elavulnak.
Mivel 2020-ban már a Vadalarm fejlesztői is javában használták a Github rendszerét, ezért nem csak a termékeink által védett növények magjai váltak a jégbezárt örökség részéve, de a termékeinket működtető programkódok is.
Azért ez elég menő, nem? Ha szeretnél többet megtudni róla, hogy az általunk fejlesztett okostermékekkel hogyan tudod csökkenteni a terménykárokat, akkor kattints ide, és ismerd meg a Vadalarm Smart termékcsaládot!