Először is nézzük, pontosan hányan és kik töltötték ki kérdőívünket. Nyilván ez azon is múlik, hogy hol osztjuk meg, hova helyezzük ki. Ez esetünkben 3 forrást jelentett:

• facebook oldalunkon való promóció
• weboldalunkon való hirdetés
• és a hírlevél listánkra való kiküldés

E három forrásból összesen végül 110-en töltötték ki kérdőívünket. Pontosan a források és a minta nagysága miatt nem is tekintjük az eredményt reprezentatívnak az összes gazdálkodóra nézve, ám számunkra mégis óriási információ tartalommal bír.

Csapjunk is a lovak közé! 
Első megállapítás: a kitöltők 89%-a férfi, és csak 11%-a volt nő. A rend kedvéért az alábbi kördiagramon vehetitek szemügyre még egy tizedesjeggyel pontosabban is.

A második torta már egy fokkal információdúsabban ábrázolja a kitöltők életkorát. Őszintén szólva számunkra meglepő volt, hogy a kitöltők több, mint fele idősebb volt 37 évesnél. Ennek felettébb örültünk is, hiszen ez is azt bizonyítja, hogy az informatikai eszközhasználat nem is olyan ritka az idősebb korosztályban, mint ahogy egyesek azt feltételezik. A legnépesebb korosztály ezen belül is a 37-50 évesek csoportja volt, akik általában a gazdálkodásban is a legaktívabb réteget képezik. 

Na, de térjünk is rá a mai fő kérdésünkre: mire költik ezek az emberek a legtöbbet? Ennek eldöntéséhez megpróbáltuk a legtöbb költséget az alább is látható 7 kategóriába besorolni. (Igazából 6 kategóriába + egy "egyéb"-be, mert mindig van egy "egyéb"...) Mindezt úgy, hogy nem kérdeztünk rá konkrét pénzügyi adatokra, hanem csak egy relatív értékre, hogy a többi költségéhez képest mennyire kevés vagy sok az adott területre eső költség. A válaszok az alábbi grafikont rajzolták ki számunkra.

Kifejezetten boldogok voltunk, amikor a "Fejlesztés" kategóriához értünk. Ugyanis az egyértelmű, hogy eszközökre és gépekre sokat költ minden gazda, (vagyis az a gazda, aki komolyan veszi az eszköz- és géppark karbantartását). De a direkt a végére hagyott "Fejlesztés" kategóriába már mindenki csak azt írta be, amit az előzőeken felüli fejlesztésnek értékel, és még így is a több költés, mint a kevesebb dominál. Ez mindenképpen pozitív: fejlesszetek sokat.

A másik kiugró adatsor az első kategóriánál ("Növényvédelem") adódott.Óriási túlsúlyban voltak ugyanis azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy a növényvédelemre a többihez képest nagyon sokat költenek. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a növénytermesztők jóval többen vannak a gazdák körében az állattartókhoz képest.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a növényvédelemre bizony komoly pénzek mennek el. A következő felmérésünkben már biztosan vizsgálni fogjuk azt is, hogy ezek a növényvédelmi költségek vajon megelőzésre fordítódnak, vagy már a konkrét károk mérséklését célozzák. Ugyanis az eddigi visszajelzések alapján van egy olyan érzésem, hogy sajnos ezek a költségek már későn jönnek. Ilyen például a vadkár bekövetkezte utáni vadriasztás vagy épp vadászat. Azt bizony előtte kellett volna megtenni. Bármennyire szeretnénk is, vadriasztóink a letaposott vetést már nem tudják feltámasztani. Te vajon azok táborába tartozol, akik utólag gondolkodnak el a problémán, vagy esetleg teszel/tettél már a megelőzésért is?