Mi alapvetően a probléma megelőzésével foglalkozunk, de nagyon jól tudjuk, hogy ügyfeleink többsége nem akkor jön, amikor még csak a problémát szeretné megelőzni, hanem amikor az már megtörtént, és a továbbiakban szeretné elkerülni. Szeretnénk azonban amennyire lehet a már megtörtént kár minimalizálását is segíteni, ezért összeszedtük a vadkár megtérítésére vonatkozó szabályokat.

Alapvetően írásunk a 1996-os LV. törvényre alapszik, amit éppen most frissítettek. Ennek új rendelkezései léptek nemrég életbe. Vágjunk is bele! A törvény először is szigorúan leírja, mit ért vadkár alatt: gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl és fácán által okozott károk 10%-án felül eső része a vadkár. Tehát fontos tudnunk milyen állat okozta a problémát, és hogy milyen mértékű a kár. Utóbbi, mint látni fogjuk kényes kérdés.

A vadkár bejelentését az utolsó esettől számított 30 napon belül kell megtenni. Ekkor 8 nap áll rendelkezésre, hogy a károsult és a felelős (tehát az illetékes vadásztársaság) megegyezzen. Ha ez nem sikerül, akkor lehetőség van bíróságon rendezni az ügyet, vagy kérelmezni a helyi jegyzőnél szakértő kirendelését. Erre a jegyzőnek 8 napja van, majd a kirendeléstől számítva a szakértőnek újabb 8 napja arra, hogy megállapítsa a kár mértékét. Az általa készített jegyzőkönyv alapján újra a jegyzőé az egyezség létrehozásának feladata. Ha ez valamilyen oknál fogva nem sikerül, marad a bírósági út, amire 30 nap marad. Ha kicsúszunk a határidőből, az a teljes procedúra végét jelenti.

Nem mindegy az sem, hogy milyen növénykultúrában és mikor esett kár. A következő időszakokban bejelentett károkat térít(het)ik meg:

1. őszi gabona: október 1. - augusztus 15.
2. tavaszi gabona: április 1. - augusztus 1.
3. kukorica: április 15. - november 30.
4. burgonya: április 15. - október 15.
5. napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.
6. borsó: március 1. - augusztus 30.
7. szőlő, gyümölcsös: egész évben

És még egy apró érdekesség: az eljárásnak díja is van, amit 3.000 forintos illetékbélyeggel lehet kiegyenlíteni, és ennek tetejébe még a szakértői díjat is meg kell előlegezni, amit a legtöbb helyen 20.000 forint körül mozog. A vadásztársaságok a végső összeg megállapításakor figyelembe szokták venni azt is, hogy a gazda milyen lépéseket tett a vadkár megelőzése érdekében. Ezt igazolni lehet például számlákkal.

De hát nem azért költöttél a vadkár megelőzésére, hogy ne történjen meg? Dehogynem... A gond csak az, hogy (ha eddig nem nálunk vásároltál) rossz helyen költötted el azt a pénzt. Szóval mire vársz még? Szeretnéd végigjárni Te is a jogi huzavonát, vagy inkább felveszed a kesztyűt és felkészülsz a vadakra?