Az előző évben kezdte meg az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos szintű jégkármérséklő rendszerének működtetését. Ez már elsőre is remekül hangzik, de vajon mit takar pontosan ez a rendszer és hogyan működik? Hatékony ez a rendszer egyáltalán?

Természetes, hogy az ilyen megelőző szisztémákra szükség van a mezőgazdaságban, hiszen a természeti csapások ezen a területen sokszor egészen komoly problémákat okoznak. Gondoljunk csak egy kiadós jégesővel járó viharra. Míg mi az otthonainkba húzódva átvészeljük a borzasztó időjárást, addig a termények védtelenek vele szemben. Éppen az ilyen esetek miatt fejlesztették ki a rendszert.

Miből áll össze a rendszer és hogy működik?

Ez az első kérdés, amit mindenki feltesz és teljes joggal. A szisztéma alapját manuális és automata talajgenerátorok jelentik, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak. De miért van szükség az ezüst-jodidra? Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, körül kell járni egy kicsit a jégeső kérdéskörét is.

A jégeső átlagosan -10, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten jön létre a magasban. Innen aztán nagy sebességgel lehullik, köszönhetően a nagy távolságnak, amit megtesz, így teszi tönkre a terményeket és bizonyos esetekben akár tetőket, autókat, épületeket.

Egy nagyobb jégeső érkezésekor tehát nem biztos, hogy olyan egyszerű megóvni az értékeinket, különösen akkor, ha egy többhektáros földterületről beszélünk. Itt jön képbe az ezüst-jodid, ami a generátorokból párolog. Mivel ez az anyag egy mesterséges jégképző mag, így a felhőbe érkezve, megköti az ott található csapadék egy részét.

Ennek köszönhetően kisebb és kevesebb jégeső hullik végül, ami értelemszerűen kevesebb kárt okoz. Nézd meg a rendszer működéséről szóló videót!

De vajon megéri az árát? Egyáltalán ki üzemelteti?

A rendszert korábban egy pályázaton nyert összegből, amely kifejezetten a jégesőkárok megelőzésére koncentrált, valamint az agrárkamamarai tagdíjakból építették meg. Az éves fenntartási költséget ekkor nagyjából 1,5 millió forintra becsülték.

Ennek fényében teljesen érthető kérdés, hogy vajon beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben a rendszer mintegy 10 milliárd forintnyi kárt előzött meg a mezőgazdaság számára. Így egyértelműen kijelenthető, hogy a belefektetett pénzt visszahozta.

A rendszer egy része egyébként teljesen automata, önállóan dolgozik. A fennmaradó 764 manuális darab működtetéséről speciálisan erre kijelölt kezelők gondoskodnak, akik a saját területen biztosítanak helyet a generátornak. Ezek a kezelők riasztás szerinti üzemeltetést is vállalnak, és mindezekért természetesen megbízási díjat is kapnak.

Nem károsítja ez a környezetet?

A felvetés teljesen jogos, hiszen mesterséges anyagról beszélünk. Az ezüst-jodid szerencsére nincs káros hatással a környezetre, sőt, az ivóvíz tisztításában is alkalmazzák. Emellett találkozhattál már vele akár orvosi vagy állatorvosi rendelőben is, ahol sebkezelésre is használják.

A generátorok működése nem jár sem zajjal, sem pedig zavaró fényhatásokkal így az élővilágra nincs hatással.

Ráadásul a rendszer hatékonysága a jövőben csak növekedni fog. Az Agrárkamara már dolgozik azokon az informatikai fejlesztéseken, melyek segítségével az előrejelzések részletesebbekké válhatnak, ennek köszönhetően a megelőzés is egyszerűbb, gyorsabb és eredményesebb lehet később.

A generátorok másik nagy előnye egyébként, hogy országos lefedettséget biztosítanak. Összesen 986 ilyen szerkezet működik országszerte, hogy biztosíthassák a felkészültséget egy közelgő jégeső esetén. Ennek köszönhetően mezőgazdasági területeink és értékeink egyaránt megóvhatók a károktól.