Mint azt bizonyára sejtetted, a vadkárok többsége éjszaka keletkezik. Nappal az állatok is inkább hűsölnek, ahogy azt az alábbi kép is mutatja. Na, de térjünk is rá a lényegre, hisz a nyári vadkárok a tavasziaktól elsősorban nem a hőség miatt különböznek. Alapvetően a növények növekedése, és az állatok éves bioritmusa határozza meg a különbségeket. 

Ebből adódóan a túráskár már nem igazán számottevő, hisz tavasszal elsősorban a vaddisznók fehérjehiánya, és az ősszel a talajba hullott magvak gerjesztik ezt a fajta problémát. A túrás okai a magok kikelésével és a fehérjehiány enyhülésével megszűnnek.

A másik megszűnő probléma, amit elsősorban szarvasok, néhol őzek okoznak, a fák törzsének károsítása. Ugyanis az agancsot védő háncsot már jórészt levedlik ilyenkorra az állatok, így nem dörgölőznek a fákhoz annyit. Hozzá kell tenni azonban, hogy fiatal bakok esetén akár még nyár vége felé is előfordulhat a jelenség.

Azonban nem csak az állatok, de a növények növekedésével is fokozódik a veszély. A kukorica, napraforgó, esetenként dohány, stb ültetvényekben, illetve zöldségesekben rágásukkal egyre nagyobb károkat okoznak az őzek és a szarvasok. Ha egyszikű növény közepét korán kirágják, az sajnos nem is nő tovább. Újravetni ilyenkor már nem lehet, így a veszteséget el kell könyvelnünk.

A rágáskár a nyár második felében válik igazán intenzívvé. Ebben az időszakban már nem maga a növény zöldje, hanem termése kerül a célkeresztbe. A vaddisznó és a szarvas is rendszeresen rájár a búzára, zabra, rozsra és kukoricaföldekre, ezzel komoly károkat okozva. A nyár során általános jelenség még, hogy a válogatós őzek a szőlők és gyümölcsök friss hajtásait rágják le.

Rágáskár jellemző nyulakra is, ám előfordulásának mértéke csak egy bizonyos populáció szintet átlépve válik igazán jelentőssé. Nyár vége felé, aratás után a nyulak már inkább a kukorica-, krumpli-, és répa földeken tanyáznak, így ott kell résen lennünk.

A kalászosokban, különösen aratás előtt komoly károkat inkább nagyobb testméretük miatt a vaddisznók képesek okozni. Ők azonban szerencsére csak akkor jelennek meg egy adott területen, ha az általuk inkább kedvelt erdős részeken élelemhiány lép fel. Ekkor azonban megdézsmálják a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, és ahogy írtuk, az érésben lévő kalászosokat sem hagyják békén.

A fő tanulsága írásunknak a költséghatékonyság. Hiszen láthatod, a vadkár nem csak időben, de hely szerint is változó jelenség. Ha kellő mértékű ismeretanyag birtokában vagy, vadriasztóid (most teljesen mindegy, hogy a mi gondozásmentes vadriasztóinkról, vagy más konkurens termékekről van szó) áthelyezésével nagyobb területet tudsz megvédeni ugyanannyi pénzből. Mindössze a megfelelő időben kell átrakni a megfelelő helyre.

Bármilyen kérdésben szívesen állunk rendelkezésedre, akár vásárlónk vagy, akár nem. Írj nekünk bátran az info@vadalarm.hu címre, és segítünk megoldani vadkár problémádat! Köszönjük figyelmedet. :)