Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, nincs magyar ember, aki ne tudná, hogy ilyenkor szódával vagy kölnivel, de locsolni és verset mondani, na meg sonkát enni muszáj. Azonban igen kevesen vannak, akik a hagyomány pontos vallási hátterét ismernék.

A húsvét, sokak tudását megcáfolva nem a péntekkel kezdődik, hanem a virágvasárnappal. Ez a húsvét előtti vasárnap neve, a húsvéti ünnepkör kezdete. Ezen a napon ünnepeljük Jézusnak a szamáron való jeruzsálemi bevonulását. A történet pontosan úgy szól, hogy a bevonuláskor a nép a ruháját terítette az útra és ágakat törtek a fákról, hogy ezeket Krisztus elé szórják.

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk. Ekkor vett Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül ez az utolsó. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus holtan feküdt sírjában. Nagyszombatról húsvét vasárnapra  virradóan pedig Jézus feltámadását ünnepeljük. A szombati nap itthon nem munkaszüneti nap olyan munkahelyeken, ahol szombaton is kell dolgozni, azonban a péntek és a hétfő igen.

A húsvét hétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá. Ilyenkor szokás például locsolkodni, tojást festeni és sonkát enni. Utóbbit magyar ízlésekhez híven jó füstölten. A sonkaevés hagyományának eredete is Bibliai. A 40 napos böjt utáni első alkalom, hogy húst vesz magához az ember, ahogyan azt a neve is mutatja. 

Kedves Hölgyek, kívánjuk nektek, hogy idén legyen éppen annyi locsoló, hogy ne hervadjatok el, de fokozottan figyeljen mindenki az egészségügyi intézkedésekre! Végezetül pedig mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Vadalarm minden dolgozója!