⏰ Dupla hangerős rágcsálóriasztó szimpla áron csak Vadalarm Premium tagoknak! Kattints ide, és fizess elő most te is 400 Forintért!
A koronavírus hazai következményeinek felmérését minden ágazatban az illetékes kamarák végezték el az elmúlt napokban. Írásunkban a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) kárenyhítési célzatú dokumentumából szemezgettük ki a legérdekesebb és legjelentősebb pontokat.
Mivel jelenleg még sajnos a koronavírus terjedésének felfutó ágában vagyunk, legfeljebb 1-2 hónapra előre tudunk piaci becsléseket megfogalmazni. Láthatóan ezzel a Kamara is tisztában van, ugyanis az intézkedéseket 1-2 hónap múlva, a vírus megállását követően látja szükségesnek.
Sajnos ugyanis a lakosság pánikszerűen felvásárolta gyakorlatilag ártól és szűrőképességtől függetlenül az összes típusú szájmaszkot. Annak ellenére is, hogy a szakemberek továbbra is csak azt javasolják, hogy maszkot csak az viseljen, aki beteg. A vírus megelőzésére nem, csak továbbadásának meggátlására alkalmas. A piacon mégis hiány alakult ki a szájmaszkokból, aminek eredményeként a tavaszi lemosó permetezést végző gazdák, elsősorban gyümölcstermesztők nincsenek megfelelő védőfelszereléssel ellátva. Ennek orvoslására a kamara védőfelszerelések beszerzését sürgeti.
Mivel a mezőgazdaságban alapvető fontosságú, hogy a frissen megtermelt élelmiszereket mihamarabb a feldolgozás, vagy a fogyasztás helyszínére szállítsák, kiemelten kell kezelni a jelen helyzetben a közúti árufuvarozást. Azonban a kamara emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a hazai mezőgazdasági gépállomány jelentős részének szervizelését sok esetben külföldi szakemberek végzik, akiket jelenleg nem engednének be az országba. Erre megoldásként a megfelelő orvosi vizsgálaton áteső szakemberek beengedését javasolják a járványügyi korlátozások mellett is.
Sajnos a tenyésztőket épp a legrosszabbkor érte a krízis, ugyanis az ő szezonjuk jellemzően húsvét előtt van. Jellemzően ebben az időszakban realizálódik ugyanis a bárány export 30-40%-a. Amennyiben húsvétig eltartanak a korlátozások (márpedig jelenleg úgy néz ki, hogy el fognak), akkor nagyon sok gazdálkodó veszélybe kerülhet. Hasonlóan érintheti a krízis a szarvasmarha és a sertés ágazatot is. Egyúttal érdemes lehet bizonyos ágazatoknak a vírus lecsengését követően távolkeleti exportban gondolkodniuk.
A kertészeti ágazat humánerőforrás igénye viszonylag magas, így a különböző korlátozások nehezíthetik a tavaszi munkálatok megkezdését, aminek az eredményeként az ágazat jelentős keresletcsökkenéssel számolhat erre az évre. Hasonlóan alakulhat ez a növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés területén is.
Az olasz tejfeldolgozók leállásával az egész EU-ból odaszállított évi közel 4 milliárd liternyi nyerstej nagy része a spotpiacon jelenne meg, ami drasztikus piaci összeomlást idézhet elő – írja elemzésében a NAK. A belföldi piacon így tejből túlkínálat lép fel, mely áresést von maga után, aminek a tejtermelők nagyon nem fognak örülni. Erre tesz rá még egy lapáttal az iskolabezárások miatt az iskolatej programok elmaradása. A kamara itt akár vissza nem térítendő támogatások bevetésének lehetőségét is említi. Emellett felvetődik a hazai sajt- és tejporgyártás részarányának állami segítséggel történő növelése, piacot biztosítva a tejtermelőknek.
Ugyanis a koronavírussal való megfertőződés valószínűsége nyilvánvaló okokból kifolyólag vidéken alacsonyabb. Azonban hozzá kell tenni, hogy az alacsonyabb megfertőződési kockázat ellenére a gazdálkodók magasabb átlagéletkora és férfitöbblete a vírusfertőzés esetén növeli a komplikációk esélyét. Mindemellett, ha egy gazda tavasszal lebetegszik, akár éves bevételének nagy része kieshet. Ezért fokozottan ügyelj te is a megfelelő higiéniára és törekedj a minimalizáld az emberi érintkezéseket. Fontos megemlíteni, hogy a koronavírus az állatokra nem veszélyes, azok csak átmeneti felületi hordozóként játszhatnak szerepet, és közülük is leginkább a házi kedvencek.
Minden válságnak vannak nyertesei is, és a most kialakulóban lévő egyelőre elkerülni látszik a kistermelőket. Eddigi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a világpiac az utóbbi időben nagyon hosszú ellátási láncoknak volt kitéve. Sok esetben tucatnyi cég egymásutáni összehangolt munkája kellett ahhoz, hogy egy termék eljusson a végfelhasználóhoz. Ennek ellentétét nevezi rövid ellátási láncnak (REL) a NAK dokumentuma. Már most látszik, hogy a városi turizmus drasztikus (70-90%-os) visszaesésével szemben a falusi turizmus kevesebb, mint 10%-ot csökkent. Ez főként a kisebb embertömegnek és a vendéglátó és a vendég közti bizalom magasabb fokának tudható be. Hosszú távon ez nagyon pozitív hatással lehet az ágazatra, sokan fordulhatnak a falusi turizmus felé.
A vadásztársaságok bevételének egy jelentős részét a külföldi vendégvadászatok (őz, szarvas, vaddisznó) adják, melyek elhúzódó járvány esetén elmaradhatnak. Ezek a bevételek sajnos a járvány lecsengését követően sem lesznek bepótolhatóak, így akár likviditási problémák is felléphetnek. Igaz, az őzbakszezon csak április 15-én indulna, de a meglévő szerződéseket a külföldi szervezőirodák a koronavírusra hivatkozva sok esetben már most kezdik visszamondani.
Nyilvánvaló, hogy minden betegségnek azok vannak legjobban kitéve, akik gyakran és sok emberrel találkoznak. A gazdálkodók túlnyomó többsége, kb 66%-a veszteséges lenne a különféle támogatások nélkül. Ezen kérelmek beadását azonban nem ők, hanem jellemzően a falugazdászok végzik. Ennek következtében egy falugazdász átlagosan 200 gazdálkodóval találkozik a tavasszal. Ezen találkozások csökkentse érdekében a NAK a különböző beadási határidők meghosszabbítására tesz javaslatot. Egyébként március 16-tól kezdődően a falugazdászok már így is igyekeznek a távmunkát előnyben részesíteni.
Összeségében a kamarai javaslatok részben ágazatspecifikus, részben általános javaslatokat tartalmaznak. Az ágazatspecifikusakat korábban jórészt már említettük, így jöjjenek most az általánosak:
Ha szeretnéd részletesebben is megismerni a NAK tanulmányát, itt olvashatod el teljes terjedelmében.